Mitől döglik az online légy? Facebook és twitter top 10

Ma olvastam a facebookmarketing.hu oldalán a világ jelenlegi legtöbb követővel bíró TOP 10 Facebook rajongói oldalt, és gondoltam érdekes lenne összevetni a Twitter legnépszerűbb 10-es toplistáján szereplőkkel,   és néhány tanulságot is szerencsés lehet levonni, persze ha van.

A Facebookmarketing.hu listája a következő:

1. Texas hold'em poker (játék) (15 738 596 rajongó)

2. Michael Jackson (zene) (11 408 636 rajongó)

3. Mafia Wars (játék) (11 066 970 rajongó)

4. Barack Obama (politika) (7 966 665 rajongó)

5. Facebook (közösségi oldal) (7 919 608 rajongó)

6. Vin Diesel (film) (7 764 702 rajongó)

7. Starbucks (vendéglátás) (6 453 811 rajongó)

8. Megane Fox (film) (6 361 996 rajongó)

9. Lady Gaga (zene) (5 971 038)

10. The Twilight Saga (film) (5 404 237)

A Twitter toplistája a twittercounter.com adatai alapján:

1. Ashton Kutcher (film) (4 704 135 követő)

2. Britney Spears (zene) (4 629 208 követő)

3. Ellen DeGeneres (tv) (4 432 072 követő)

4. Barack Obama (politika) (3 523 161 követő)

5. Lady Gaga (zene) (3 380 060 követő)

6. Oprah Winfrey (tv) (3 335 377 követő)

7. Kim Kardashian (celeb) (3 268 134 követő)

8. John Mayer (zene) ( 3 176 884 követő)

9. Twitter (közösségi oldal) (3 066 439 követő)

10. Ryan Seacrest (tv) (3 048 622 követő)

A Twitter listájából senki sem férne fel a Facebook TOP 10-be, de tekintve, hogy a Facebook 400 millió körüli követői bázissal rendelkezik, a Twitter kb. 80 millióval, és utóbbinak kb. a 20%-a aktív, akkor a mikroblog a produkált számokkal egyáltalán nem szégyenkezhet. Az első szembeötlő érdekesség az lehet, hogy mindkét listán csupán két személy képviselteti magát, az egyik Barack Obama, aki kampányában kiválóan használta a közösségi médiát, igaz nem kevés pénzt fektetett bele, illetve korunk egyik legnagyobb énekes dívája, Lady Gaga.

Bekategorizáltam az egyes TOP 10 tagokat, és ebből kiderült, hogy a zene és a film a legnépszerűbb tartalmak, 4-4 taggal is képviseltetik magukat a legjobbak között, a TV 3 képviselővel van jelen, ők jellemzően amerikai TV sztárok. Mindkét facebookos játékot a Zynga nevű cég fejlesztette. 

Mindként listán képviselteti magát az adott közösségi oldal rajongói tábora, egymásén viszont nincsenek jelen. Mind a Facebook a Twitteren, mind a Twitter a Facebookon kb. 200 000 követővel rendelkezik.

A Twitteren a listavezető az összes felhasználó kb. 5,8%-át vonzza magához, a Facebookon ez a szám 3,9% körül alakul.

Ha megnézzük, hogy az egyes listákon hányan mondhatók globális idolnak, és hányan lokálisnak (amerikainak), akkor a Facebook listán szinte mindenki globálisnak nevezhető (én Obamát sem tekinteném feltétlenül kizárólagosan amerikai jelenségnek), a Twitteren 5 lokális, és 5 globális idolt különítek el, a Twitter ilyen szempontból USA súlypontúbb, a Facebook 112 millió amerikai követővel rendelkezik, ez az összes felhasználó 28%-a, a Twitteren ez az arány 24%. Ez ellentmond az előző állításnak, de feltételezhetjük, hogy az amerikai twitterezők között nagyobb az aktívak aránya.

Érdekes marketingtanulság, hogy a 18 listás közül 1 db mindössze nem virtuális cég, ez a Starbucks. 4 online cég szerepel a listán, ebből 3 a Facebookhoz köthető (a két játék Facebookos játék). 11 név köthető a szórakoztatóiparhoz (zene, fim, tv).

Nem meglepő, hogy a az offline médiában hypeolt személyiségek komoly lenyomatot hagynak az online médiában is. A fordított irányú áramlás egyelőre még nem ilyen súlyú, de azért megfigyelhető (pl. Ausztrál Tom, Szalacsy, stb.)

Magyar nettó reklámköltési adatok 2002-2009

Épp a mai napon közölte a 2009-es magyar reklámköltési becslését a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), és gondoltam összeszedem az elmúlt évek tendenciáit, hátha az együtt látott reklámtorták érdekesebb adatokat mutatnak. Elsőként egy grafikon a nettó reklámköltési trendekkel:

Szabad szemmel két dolog tűnik fel elsőre, az internet költési adatok gyönyörű karrierje, és a sajtó lassú de biztos hanyatlása. 2002-ben a print volt az első helyen, lenyomva a Magyarországon oly fontos TV-t. Ebben az évben az internet még az utolsó helyen kullogott a mozival karöltve. Utóbbi a következő évben lenyomta a mozit, 2007-ben a rádiót, 2009-ben pedig a köztéri költések arányát is előzte. A 2009-es reklámköltési adatok szerint biztosan áll a 3. helyen. 

Aki szereti a számokat bogarászni, annak felteszek egy táblázatot is, ahol meg tudja nézni a pontos százalékokat. Az utolsó oszlop az elmúlt évek tendenciáját szimbolizálja médiatípusonként.

Figyelemreméltó, hogy 2002-ben a sajtó-internet olló még 41%pontnyi különbséget 2009-re sikerült 15,5-re faragni. Magyarországon a TV hegemónia arányaiban egyelőre kikezdhetetlennek tűnik, igaz 2009-ben abszolút számokban csak az internet és a mozi volt képes növekedni az előző évhez képest.

Szokatlan reklámfelület - pompás ötlet tartalékokkal

Nemrégiben egyik barátommal a Ferenciek terén mászkáltunk Pesten, és a jó időre való tekintettel impulzusvásárlásra csábított minket a Jégbüfé ismét üzembe lendülő fagyis pultja. Ebben persze önmagában kevés érdekesség rejlik, Kiszolgálás után arra lettünk figyelmesek, hogy a haverom szalvéta helyett valamilyen reklámanyagot kapott a tölcsér köré, amit láthatóan professzionálisan erre a célra gyártottak.

A kis papírtölcsért a Sensodyne szponzorálta, amely márka ugyebár arról híres, hogy megvédi az érzékeny fogakat. Sajnos csak a mobilommal tudtam képeket készíteni a jópofa eszközről, így a nem túl jól látszó szövegeket leírom:

Headline: FAGYÁLLÓ FOGAK

Alatta: Sensodyne fogkrém. Mindennapos védelem az érzékeny fogaknak.

Lent végig: Sensodyne logó

Az alapgondolat kolosszális. Ha valakinek érzékeny a foga a hidegre, akkor fagyimajszolás közben rögtön látja is a megoldást. A fogvédő szükséglet fellépése és a márka összekapcsolódik. Az affinis fogyasztó elraktározhatja a márkát, és a következő fogkrémvásárlásnál felidézheti a fagyizós élményét. Egy kicsi hiányérzetem annyiban maradt, hogy csak a márkát és annak fő üzenetét kommunikálta az eszköz. Semmi domain név, semmi akció, semmi egyéb aktivitás nem állt vele kapcsolatban, pedig az akár még hatékonyabb is lehetett volna. Persze lehet, hogy nincs országosan kiépített együttműködő fagyizóhálózat, csak a Jégbüfében pedig nehéz lenne bármilyen országos akciót kommunikálni. Mindenesetre egy olyan ötletnek tartom az eszköz használatát, ami kiinteget napjaink szürke marketingmegoldásai közül.

Amúgy a reklámanyag az édestölcsérhez járt, én pl. a sima tölcsérrel kért fagyimhoz csak szalvétát kaptam. Persze ez lehet a kiszolgáló véletlen tévesztése is, de akár szűrhet is a kicsit tehetősebbnek vélt prémium userekre, akik megengedik maguknak az amúgy persze nem sokkal drágább édes tölcsért. Érdekes lenne megtudni, hogy a megállapodás hány fagyizóval történt, kik kapnak ilyen reklámanyagot, hányan kaphatják egy nap, mennyi ideig fut az akció? Ha valakinek vannak még ezzel kapcsolatban tapasztalatai, ossza meg velünk bátran!