Csirkefarhátat online?

Május végén az indexen olvastam egy cikket arról, hogy Magyarország nem épp az élmezőnyhöz sorolható abban az összehasonlításban, hogy a lakosság milyen aránya kéri elektronikus formában a számláit.

A cikk szerint 16 ország közül Csehország, Magyarország és az oroszok vannak leginkább leszakadva, az élmezőnyt a skandinávok alkotják, mint oly sok online aktivitásban. Mondjuk az ottani télben lehet, hogy a kerekesszatyros Marika nénijeink szocializációja is online irányba fordulna, és még a "naccsarnokból" is a neten rendelnék a csirkefarhátat.

A számlafizetési evolúció egyik állomása, amikor a sárga csekken található adatokat valaki a netbankja felületén bepötyögi, majd elutalja a megfelelő szolgáltatónak. Persze ettől még jön a papír, csak nem vágják rá a járókeretet a postán a lábunkra, illetve nem szükséges végighallgatni az agyaonmotivált postáskisasszonyok felettébb fogyasztóbarát megnyilvánulásait.

Gondoltam a blogon hintem egy kicsit ezzel kapcsolatban az igét, bár nem kifejezetten marketinges téma, azért online innováció, aminek nem árt a népszerűsítés.

Felmerülhet az emberben, hogy szép és  jó az online számlázás, de hogy is van ez? Mit kell csinálnom?
Én egy jó éve használom a dijnet.hu oldalt, amelynek rendszerén keresztül elintézhetjük a Díjbeszedő (Fővárosi víz, gáz, szennyvíz), ELMÜ, ÉMÁSZ, Szegedi Vízmű, UPC számláinkat. E-mail értesítést kapunk az új számlákról, ha szükséges letölthetjük azokat és online egy bankkártya regisztráció után ki is fizethetjük. A fővárosiak a vízóraállásokat online lebonyolíthatják, így a leolvasó néni/bácsi egy évben csak egyszer zavar.

Az ELMÜ ügyfélkapu oldalán az ELMÜ villanyóraállást is bejelenthetjük, sajnos ez a díjnet oldalon (még) nem megy, viszont a számlát oda kapjuk.

Egy távfűtéses lakásban élő budapestinek már csak a befizetes.hu oldalra kell felregelni, és a mobilszámláján kívül szinte mindent el tud itt intézni. Sajnos sok szolgáltató nem integrálódott a díjnetes rendszerbe, de talán a felhasználói igények hosszú távon nyomást gyakorolhatna. A díjnet nemrégiben feltett felületére egy belépéskor kitölthető kérdőívet, melynek minden kitöltője után 200 Ft-ot fizettek jótékonysági célra. 1,5 millió Ft jött össze, ez azt jelenti, hogy 7 500 kitöltés történt. Ha 10%-os volt csak a kitöltők aránya, akkor is 75 000 regisztráló lehet kb. a rendszerben, tudva, hogy kb. 3,75 millió háztartás van Magyarországon, még van hova bővülni.

Nem is beszélve arról, hogy egy össznépi számlafizetési oldal mekkora látogatottságot generálhat, illetve milyen komoly reklámfelületté válhatna ezáltal...

Mitől döglik az online légy? Facebook és twitter top 10

Ma olvastam a facebookmarketing.hu oldalán a világ jelenlegi legtöbb követővel bíró TOP 10 Facebook rajongói oldalt, és gondoltam érdekes lenne összevetni a Twitter legnépszerűbb 10-es toplistáján szereplőkkel,   és néhány tanulságot is szerencsés lehet levonni, persze ha van.

A Facebookmarketing.hu listája a következő:

1. Texas hold'em poker (játék) (15 738 596 rajongó)

2. Michael Jackson (zene) (11 408 636 rajongó)

3. Mafia Wars (játék) (11 066 970 rajongó)

4. Barack Obama (politika) (7 966 665 rajongó)

5. Facebook (közösségi oldal) (7 919 608 rajongó)

6. Vin Diesel (film) (7 764 702 rajongó)

7. Starbucks (vendéglátás) (6 453 811 rajongó)

8. Megane Fox (film) (6 361 996 rajongó)

9. Lady Gaga (zene) (5 971 038)

10. The Twilight Saga (film) (5 404 237)

A Twitter toplistája a twittercounter.com adatai alapján:

1. Ashton Kutcher (film) (4 704 135 követő)

2. Britney Spears (zene) (4 629 208 követő)

3. Ellen DeGeneres (tv) (4 432 072 követő)

4. Barack Obama (politika) (3 523 161 követő)

5. Lady Gaga (zene) (3 380 060 követő)

6. Oprah Winfrey (tv) (3 335 377 követő)

7. Kim Kardashian (celeb) (3 268 134 követő)

8. John Mayer (zene) ( 3 176 884 követő)

9. Twitter (közösségi oldal) (3 066 439 követő)

10. Ryan Seacrest (tv) (3 048 622 követő)

A Twitter listájából senki sem férne fel a Facebook TOP 10-be, de tekintve, hogy a Facebook 400 millió körüli követői bázissal rendelkezik, a Twitter kb. 80 millióval, és utóbbinak kb. a 20%-a aktív, akkor a mikroblog a produkált számokkal egyáltalán nem szégyenkezhet. Az első szembeötlő érdekesség az lehet, hogy mindkét listán csupán két személy képviselteti magát, az egyik Barack Obama, aki kampányában kiválóan használta a közösségi médiát, igaz nem kevés pénzt fektetett bele, illetve korunk egyik legnagyobb énekes dívája, Lady Gaga.

Bekategorizáltam az egyes TOP 10 tagokat, és ebből kiderült, hogy a zene és a film a legnépszerűbb tartalmak, 4-4 taggal is képviseltetik magukat a legjobbak között, a TV 3 képviselővel van jelen, ők jellemzően amerikai TV sztárok. Mindkét facebookos játékot a Zynga nevű cég fejlesztette. 

Mindként listán képviselteti magát az adott közösségi oldal rajongói tábora, egymásén viszont nincsenek jelen. Mind a Facebook a Twitteren, mind a Twitter a Facebookon kb. 200 000 követővel rendelkezik.

A Twitteren a listavezető az összes felhasználó kb. 5,8%-át vonzza magához, a Facebookon ez a szám 3,9% körül alakul.

Ha megnézzük, hogy az egyes listákon hányan mondhatók globális idolnak, és hányan lokálisnak (amerikainak), akkor a Facebook listán szinte mindenki globálisnak nevezhető (én Obamát sem tekinteném feltétlenül kizárólagosan amerikai jelenségnek), a Twitteren 5 lokális, és 5 globális idolt különítek el, a Twitter ilyen szempontból USA súlypontúbb, a Facebook 112 millió amerikai követővel rendelkezik, ez az összes felhasználó 28%-a, a Twitteren ez az arány 24%. Ez ellentmond az előző állításnak, de feltételezhetjük, hogy az amerikai twitterezők között nagyobb az aktívak aránya.

Érdekes marketingtanulság, hogy a 18 listás közül 1 db mindössze nem virtuális cég, ez a Starbucks. 4 online cég szerepel a listán, ebből 3 a Facebookhoz köthető (a két játék Facebookos játék). 11 név köthető a szórakoztatóiparhoz (zene, fim, tv).

Nem meglepő, hogy a az offline médiában hypeolt személyiségek komoly lenyomatot hagynak az online médiában is. A fordított irányú áramlás egyelőre még nem ilyen súlyú, de azért megfigyelhető (pl. Ausztrál Tom, Szalacsy, stb.)

Médiapédia, a szakma magyar wikipédiája

Érdekes kísérlet lehet a Wikipédiával párhuzamosan bizonyos wikiszerű oldalak üzemeltetése. Felmerülhet persze a kérdés, hogy mi szükség van erre? Miért nem elég a nagy Wikipédia? 

Nos, a képlet egyszerű. A wikipédisták aránylag kevesen vannak egy ilyen kicsi országban, mint a miénk. Így a szükebb érdeklődési körre jutók aránya bizony kevés. Ha kevés a szerkesztő, akkor kevés a cikk, és a téma iránt érdeklődő emberek nem tudják kielégíteni tudásvágyukat. A Wikipédián sokszor úgy érzi az ember, hogy  nem elég röviden összefoglalni egy-egy témáp, még a definíciós szócikkeknél is bizonyos kényszert érez az emeber, hogy bővítsen, ne legyen az ellenőröknek az az érzése, hogy az adott szócikk csak egy csonk.

Mi lehet az alternatív "Wikipédiák" versenyelőnye, amitől képesek magukat fenntartani?

1. Legyenek tematikusak! Ne akarjanak mindenben versenyezni, elég az adott szaktémakört alaposan körüljárni.

2. Könnyű szerkeszthetőség. A wiki gépezet manapság elég szépen kinőtte magát, sokféle társprojekt fut sok nyelven, sok szabállyal. Ha egy szűk célcsoportot szeretnénk megcélozni a szerkesztéssel, akkor egyszerűvé kell azt tenni.

3. Kellő publicitás a szakmában. Jó bornak is kell a cégér, azt hiszem ennek túlmagyarázására nincs szükség egy marketingblogon.

4. Korrekt tartalom. Sajnos egyre kevesebb wiki projektben érzik úgy, hogy ellenőrzés nélkül minden esetben értékes tartalom kerül a nagyérdemű elé. Így érdemes szakmai szemekre bízni az ellenőrzést.

5. Nem közérdekű tartalom publikálása. Ez alatt azt értjük, hogy akát olyan nem országos jelentőségű cégek, személyek is felkerülhetnek, akik egy szűk területen fontos szerepet töltenek be, de a Wikipédia ingerküszöbe alatt maradnának.

És az ajánlat: Médiapédia

Az oldal ötlete abszolút wikipédiás alapokon nyugszik. Szerkesztése egyszerűbb, egy gyors regisztrációt érdemes ezügyben megejteni. Rövid szerkesztői profil létrehozható, igaz a leírásnál működésbe lépő karakterszámláló nem működik tökéletesen. Az elmentett cikknél nincs előnézet, ellenőrzésig sajnos nem lehet újra szerkeszteni. Homokozó, azaz próbacikkíró felület van, de valószínűleg a Wikipédián sem véletlenül van egy "nem ellenőrzött" verzió. 2021 szócikk van fent amelyek között lehet témánként és betűrendben is keresgélni. A kategorizálás néhol sántít, de összességében nem rossz. A szócikkek számára nem lehet panasz, az egyes témákon azért sok helyen van még mit dolgozni. 

A Médiapédia a Neo Interactive projektje, de nem csak média/marketing/web témájú tematikus wikisite-juk van, hiszen ők gondozzák a Vinopédiát és a Patikapédiát is több hasonló projekt mellett. A Wikipédia szellemiségével ellentétben ezeken az oldalakon megjelennek reklámok, így ezek profitorientált oldalak. Nem tudni, hogy hány cikk "szerkesztőségi", illetve hány privát szerkesztésű. Feltehetően az oldal profitorientáltsága tart vissza szerkesztőket a közösségi munkától.

Kíváncsian várjuk, hogy pár év múlva mennyire lesz létjogosultságuk ezen oldalaknak, mennyire fognak megszaporodni, illetve milyen fejlesztői hátteret tud egy-egy cég mögéjük tenni.

Internetes „jogoskodás” – Vaker a Vera és barátai

Két meglehetősen kacifántos esetet szeretnék leírni a Google keresőszponzorációval kapcsolatban, amelyek kicsit megpiszkálták természetes jogérzetemet...

Más tollával ékeskedni...

Több esetben tapasztaltam, hogy a Google Adwords szószponzoráció alkalmával bizonyos cégek megszponzorálják saját konkurensük márkanevét. Legutóbb épp az „ebay” szó alatt láttam egy fizetett Vatera hirdetést, ahogy a képen is látszik.

Ugyan magában a hirdetésben nem jelenik meg az ebay, mint a cég feltehetően védjegyként bejegyzett neve, ugyanakkor ezt a keresőszót használják az ügyfélszerzés során. A 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ezt írja:

"12. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét."

Érzésem szerint ezek alapján az Ebay akár fel is léphetne a jogosulatlan védjegyhasználat miatt, hiszen az Ebay szóra keresőt a név használata miatt megtévesztik, egy teljesen más vállalkozás site-jára vezetik. A magyar jognak persze van egy összehasonlító reklámra vonatkozó passzusa a 2008. évi XLVIII. törvényében, melynek neve: Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. A 12. és a 13. § éppen azt taglalja, hogy mi az irányadó ebben az esetben.

"13. § (1) Az összehasonlító reklám

a) nem sértheti más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,

b) nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,

c) nem vezethet más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre, és

d) nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ában rögzített jellemzői utánzásának tilalmát.

(2) Az összehasonlító reklám

a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,

b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát,

c) ha tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,

d) eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása esetén kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.

(3) Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történő - a célnak megfelelő módon megvalósuló - használatával szemben, feltéve, hogy a védjegy használata elengedhetetlen az összehasonlításhoz és nem haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket."

Ha értelmezzük a megfelelő bekezdéseket és a hirdetés szövegét, akkor beláthatjuk, hogy a Vatera szerinti "egyszerűbb megoldás" az nem éppen "az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságának tárgyilagos összehasonlítása". Így a (3) szakaszban emlegetett védjegyjogosult bizony felléphet a jogszerűtlenül eljáró konkurenssel szemben.

Amikor a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve...

És mi a helyzet akkor, ha egy hirdető egy másik, nem hozzá tartozó márkát próbál népszerűsíteni? Egy személyes példát fogok elmesélni, az eset itt sem egyszerű. Egy FMCG multinál dolgozom, és bizonyos időközönként mi is szoktunk keresőkampányt futtatni a cég nevével és egyéb kulcsszavakkal. Épp monitoroztam a futó kampányt, amikor megláttam egy idegen hirdetést a mi hirdetésünk mellett, ráadásul a hirdetés szövegében szerepelt a cégnevünk, mégpedig rosszul, helytelenül leírva. A cég, aki hirdetett a védjegyünkkel egy online kereskedő volt, aki saját magát az általa árult árukkal és az azokat gyártó cégek márkanevével próbálta reklámozni.

Az 1997. évi XI. törvény megfelelő passzusa is engedi értelmezésem szerint az ilyen típusú védjegyhasználatot:

"15. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja

a) saját nevét vagy címét;

b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat a saját nevére vagy címére."

Akkor hol itt a gond? Hiszen így a mi áruink is kapnak egy kis ingyen reklámot, ráadásul jogszerűen? A helyzet nem ilyen egyszerű. A hirdetésünk árát részben befolyásolja az is, hogy hányan hirdetnek azzal a keresőszóval, amellyel mi is hirdetünk, és mekkora összeget szánnak a licit alkalmával az adott szóra. Szóval, ha a saját védjegyünkkel hirdethet más is, akkor tulajdonképpen valamekkora gazdasági kárt okozhat ezzel. A kérdés az, hogy az ominózus hirdetés során előállított többletforgalom meghaladja-e a licit során okozott gazdasági kárt? Ezt számszerűsíteni valószínűleg elég nehéz, így itt valamilyen kooperatív vagy belenyugvó stratégia lehet irányadó.

(Az a gondolatkísérlet, hogy egy jogszerű összehasonlítóreklám használata alkalmával az adwords licit során esetlegesen a védjegytulajdonosnak okozott kár megtérítendő-e, már azt hiszem egy egészen komplex jogi problémát vázol elénk, de ezzel esetleg egy későbbi cikk során foglalkoznék.)

A jószándék másik csorbája az volt, hogy a cégnevet az ominózus online kereskedő rosszul használta. Egyértelműen ránk gondolt, csak 2 elég szembeötlő hibával írta a hirdetés szövegében cégünk nevét. (Különös anomália, hogy a keresőszavaknál a helyesen megadott cégnévre érkezett a falsul leírt szöveg.) Írtam egy mailt a kereskedő honlapján fellelhető ügyfélszolgálati email címre, amire még aznap kaptam egy kedves (valóban kedves) szabadkozó választ, azzal az ígérettel, hogy javítják a nevünket. És javították is. A dolog extra pikantériája az, hogy rosszul. Sajnos a ctrl+c ctrl+v nem működött, pedig levelemben egyértelműen leírtam a helyes verziót. Nos, mit tehettem, írtam ismét, másodszorra már sikerült a javítás, és az ő kampányuk véget is ért.

Nincs jogi végzettségem, így ha valaki pontosan tudna érvelni a cikk gondolatvezetése mellett, illetve az ellen, azt bátorítanám, hogy kommenteljen, hadd okosodjunk!

Az idézett törvényszövegek innen származnak:

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

Szerkeszthető twitterlista

Az amúgy sem túl régi twitter listázási lehetőség tovább fejlődött. Ha rákattintunk egy listánkra, megjelennek a lista által követett userek csiripjei. A tweetek felett jobbra rákattinthatunk a "view list page" linkre, így eljutunk listaoldalunkra. Itt jobb felső sarokban klick az edit-re, és ez a kép jelenik meg.

A descriptionnél megadhatunk egy kis leírást a listáról, erre 100 karakternyi esélyt kapunk. Ékezetes karakterek kerülendők, mert azok helyén még kérdőjelek jelennek meg. Beállíthatjuk külön azt is, hogy a listánk publikus legyen, vagy korlátozott.

A beállítások után a leírás megjelenik a lista fejlécében.

A Google egyelőre nem ezt a descriptiont jeleníti meg a találati listában, de elképzelhető, hogy ez változni fog.