Tényleg népszerűbb a közösségi média, mint az online pornó?

Készítettünk egy közösségi médiával foglalkozó, magyar nyelvű videót, helyenként megdöbbentő adatokkal, számokkal. A blogban ezt nem is szeretnénk nagyon magyarázni, ha valakinek kérdése van a témával kalpcsolatban, kommenteljen, írjon nyugodtan.

A forráslistát a blogbejegyzésben találjátok.

Források:

Social Media Revolution videó a Youtube-on (angol)
Nrc.hu magyar internet penetráció
Wikipedia szócikkek száma (angol)
Adatok a magyar Wikipediáról
Twitter Top 100-as lista (angol) (frissítve a Twitterről 2010.04.07.)
Facebook Top 10
Wikipedia Top 100 (angol)

Médiapédia, a szakma magyar wikipédiája

Érdekes kísérlet lehet a Wikipédiával párhuzamosan bizonyos wikiszerű oldalak üzemeltetése. Felmerülhet persze a kérdés, hogy mi szükség van erre? Miért nem elég a nagy Wikipédia? 

Nos, a képlet egyszerű. A wikipédisták aránylag kevesen vannak egy ilyen kicsi országban, mint a miénk. Így a szükebb érdeklődési körre jutók aránya bizony kevés. Ha kevés a szerkesztő, akkor kevés a cikk, és a téma iránt érdeklődő emberek nem tudják kielégíteni tudásvágyukat. A Wikipédián sokszor úgy érzi az ember, hogy  nem elég röviden összefoglalni egy-egy témáp, még a definíciós szócikkeknél is bizonyos kényszert érez az emeber, hogy bővítsen, ne legyen az ellenőröknek az az érzése, hogy az adott szócikk csak egy csonk.

Mi lehet az alternatív "Wikipédiák" versenyelőnye, amitől képesek magukat fenntartani?

1. Legyenek tematikusak! Ne akarjanak mindenben versenyezni, elég az adott szaktémakört alaposan körüljárni.

2. Könnyű szerkeszthetőség. A wiki gépezet manapság elég szépen kinőtte magát, sokféle társprojekt fut sok nyelven, sok szabállyal. Ha egy szűk célcsoportot szeretnénk megcélozni a szerkesztéssel, akkor egyszerűvé kell azt tenni.

3. Kellő publicitás a szakmában. Jó bornak is kell a cégér, azt hiszem ennek túlmagyarázására nincs szükség egy marketingblogon.

4. Korrekt tartalom. Sajnos egyre kevesebb wiki projektben érzik úgy, hogy ellenőrzés nélkül minden esetben értékes tartalom kerül a nagyérdemű elé. Így érdemes szakmai szemekre bízni az ellenőrzést.

5. Nem közérdekű tartalom publikálása. Ez alatt azt értjük, hogy akát olyan nem országos jelentőségű cégek, személyek is felkerülhetnek, akik egy szűk területen fontos szerepet töltenek be, de a Wikipédia ingerküszöbe alatt maradnának.

És az ajánlat: Médiapédia

Az oldal ötlete abszolút wikipédiás alapokon nyugszik. Szerkesztése egyszerűbb, egy gyors regisztrációt érdemes ezügyben megejteni. Rövid szerkesztői profil létrehozható, igaz a leírásnál működésbe lépő karakterszámláló nem működik tökéletesen. Az elmentett cikknél nincs előnézet, ellenőrzésig sajnos nem lehet újra szerkeszteni. Homokozó, azaz próbacikkíró felület van, de valószínűleg a Wikipédián sem véletlenül van egy "nem ellenőrzött" verzió. 2021 szócikk van fent amelyek között lehet témánként és betűrendben is keresgélni. A kategorizálás néhol sántít, de összességében nem rossz. A szócikkek számára nem lehet panasz, az egyes témákon azért sok helyen van még mit dolgozni. 

A Médiapédia a Neo Interactive projektje, de nem csak média/marketing/web témájú tematikus wikisite-juk van, hiszen ők gondozzák a Vinopédiát és a Patikapédiát is több hasonló projekt mellett. A Wikipédia szellemiségével ellentétben ezeken az oldalakon megjelennek reklámok, így ezek profitorientált oldalak. Nem tudni, hogy hány cikk "szerkesztőségi", illetve hány privát szerkesztésű. Feltehetően az oldal profitorientáltsága tart vissza szerkesztőket a közösségi munkától.

Kíváncsian várjuk, hogy pár év múlva mennyire lesz létjogosultságuk ezen oldalaknak, mennyire fognak megszaporodni, illetve milyen fejlesztői hátteret tud egy-egy cég mögéjük tenni.

Wikipedia, extralight reklám, extrastrong hatékonyság

Saját tanúsága szerint a Wikipédia, mint a XXI. század egyik online etalon ötlete 266 különböző nyelven kápráztatja el a netes nagyközönséget, akik 12 milliónál több szócikk között mélyedhetnek el a tudás elektronikus tárházában. De mi látszik belőlünk, magyarokból?

Nos, a magyar nyelvű szócikkgyűjtemény 2009 augusztusában a szócikkek száma alapján a 17. helyre került. Figyelembe véve azt, hogy a magyar nyelv egy indiai és egy kínai nyelv/nyelvjárás közé ékelődve a világ 57. legbeszéltebb nyelvének számít a maga 14,5 millió "userével", akkor ez figyelemre méltó.

Persze ezt szinte kizárólag csak a magyarok értik... Mi a helyzet a külföldi oldalakon való megjelenéssel? Sajnos pontos számokat nem tudtam szerezni, de egy kis empirikus kutakodás után azért az előbbi mosoly lebiggyedhet az arcunkról.

A nagyon basic dolgokról, pl. Magyarország, Budapest egészen sok nyelven van értékelhető bejegyzés, de sok országimázs szempontból kiemelkedő témakörről csak angolul léteznek bővebb bejegyzések.

A magyar turisztikai szektor évről évre zsebkendővel törölgeti könnybelábadó szemét, hogy kicsiny országunkba egyre kevesebb vendégéjszakát töltenek a külföldiek. Az önérzet akkor is beleszalad Tarzan tenyerébe, amikor a Lajtán túl valaki belegabalyodik a Budapest-Bukarest tévesztés örökös paradigmájába.

Nos, a nagy helyzet az, hogy Magyarország 2. és 3. külföldiek által legkedveltebb desztinációjáról sem találunk túl sokat, ha külföldiek vagyunk. Hévíz (2.) pl. angol, német, francia, és orosz használható cikkel bír, a magyar turizmus által becélzott olaszok, skandinávok, beneluxok tulajdonképpen sehol sincsenek... Hajdúszoboszlóval hasonló a helyzet...

Pécs, Európa 2010-es (autópályákat és tisztességes vasúti közlekedést feltehetően majd nélkülöző) kulturális fővárosának látnivalói is elég gyéren szerepelnek. A magyar kötődésű Nobel-díjasok, festők és műveik, a magyar múzeumok mind mind szinte némák a valutát hazánkba gurigató külföldiek előtt a Wikipédián.

Persze a wiki nem reklámfelület (dehogynem), nem lehet rajta PPC kampányokat futtatni, nem lehet bannereket kitenni, de tulajdonképpen egy letisztult, nem reklámízű PR tartalmat minden további nélkül le lehet rajta közölni. A forrásoknál, sőt, sok esetben egy-egy infoboxban átkattintható webcímeket adhatunk meg, amelyek elvezethetnek az általunk kínált tartalomhoz, az ott fellelhető szolgáltatáshoz (múzeum, kiállítás, város, stb...).

Hogy etikus lenne-e esetleg tudatosan ráfeküdni bizonyos idegen nyelvekre, és értékelhető tartalmakat létrehozni azokon, akár a magyar turizmus érintettjei által szponzorált wikipédistákon keresztül, vagy magánemberként önszorgalomból, azt döntse el mindenki magában!

Egy biztos, a Wikipédia a világ egyik leglátogatottabb online tartalma, amely extra marketing budget nélkül kínálja magát szuperhatékony médiafelületként. El kellene engedni a szemet dörzsölgető zsebkendő szélét, és el kellene kezdeni kopácsolni a billentyűzeten valami értelmes dolgot...