Ugye nem szeretnél számodra értékes tartalmakról lemaradni?

A Facebook legújabb innovációja jegyében alapértelmezésként csak azoknak az ismerőseidnek és követett oldalaidnak a bejegyzéseit látod a faladon, akikkel legtöbbször kapcsolatba lépsz, azaz írsz a falukra, vagy lájkolod a bejegyzéseit. Ha nem szeretnél lemaradni más, számodra értékes tartalmakról, amiket csak figyelnél (aktivitás nélkül), akkor az üzenőfalad felett a "főbb események" mellett, a "legfrissebb" feliratra kattintva legördül egy menüfelület, legalul a "beállítások szerkesztése" felirattal. Kattolj erre, és itt válaszd ki a "minden ismerős és oldal" lehetőséget, majd mentsd el! Később letilthatod az olyan felületeket, ismerősöket, akiket mégsem szeretnél látni, de alapértelmezésként nem fogsz lemaradni senkiről!

Hasznos tippek Facebook oldal tulajdonosainak

Felmerült már benned az a kérdés, hogy van egy Facebook rajongói oldalad, amelyik valamely termékedet/szolgáltatásodat próbálja népszerűsíteni, de nem érzed elég hatékonynak? Adunk pár tippet, hogy mit kell tenned vele. Persze az eredményekhez türelem kell, egyik napról a másikra nem fog megtörténni az, hogy rengetegen látogatni kezdik, és aktívvá válnak, hacsak nem nyúlsz mélyen a zsebedbe...

1. Adjunk szép url-t az oldalnak.

Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a következő oldalra kattintunk: http://www.facebook.com/username/ Ekkor megjelenik minden Facebook oldal, amit adminisztrátorként kezelünk. Ha az oldalunk 25 főnél több rajongóval rendelkezik, akkor elkeresztelhetjük. Adjunk neki rövid, nem bonyolult, ékezet nélküli, és persze még nem foglalt nevet, és így egyszerűbb url-ünk lesz, pl.: http://www.facebook.com/marketingmask Jól gondoljuk meg a döntésünket, mert átnevezésre később nincs lehetőség!

2. Adjunk nevet az oldalnak

Az oldal szerkesztése menüben az alapadatok pontnál lehet megtenni. Ez ugyan változtatható, de ne váltogassuk, építsünk márkát! A név legyen szinkronban az adott url-lel, lehetőleg az url-ben jelenjen meg!

3. Töltsünk fel profilképet

Sokkal hitelesebbnek tűnik az oldalunk, ha egy rá jellemző logót vagy képet feltöltünk, és nem egy kérdőjel virít a profilkép helyén.

4. Töltsük ki az oldal szerkesztése rovatban az alapadatokat

Olyan módon tegyük, hogy kellően meg legyen tűzdelve azokkal a kulcsszavakkal, amik fontosak számunkra. Amennyiben az oldalunk egy külső internetes oldalt támogat (pl.: céges honlap, blog), akkor olyan kulcsszavakat használjunk, amik a sima oldalon is megtalálhatók. Válasszuk ki a ránk illő kategóriát. 

5. Adjuk meg más online felületeinket

Amennyiben rendelkezünk honlappal, Youtube, Twitter vagy egyéb online elérhetőséggel (persze olyannal, ami kapcsolatba hozható a Facebook page-ünkkel), akkor azokat tüntessük fel az alapadotknál! A keresők értékelik, ha más, releváns oldalak linkjeit megjelenítjük, egyben "médiafelületet" is biztosítunk magunknak. Az említett, általunk kezelt felületeken pedig jelenítsük meg a Facebook oldalunk url-jét! Külön előny, ha a sima internetes oldalba beépítünk egy Facebook widgetet, egy ablakocskát, ahol megjelenik vagy a hírfolyamunk, és/vagy néhány rajongónk. Ilyeneket könnyen találunk a neten, és általában leírás is van hozzá, hogy milyen módon kell beilleszteni a html kódba.

6. Kedvenc oldalaink

Nem csak saját, de mások Facebook oldalait is megjeleníthetjük Facebook oldalunkon. Az oldal szerkesztése menüben kattintsunk a kiemelt oldalak pontra, de ne személyes profilunkkal, hanem oldalunk profiljával jelentkezzünk be! Itt megadhatunk olyan Facebook oldalakat, amik kapcsolatba hozhatók a miénkkel. Ha valamelyiknek az adminisztrátorával jó kapcsolatot ápolunk, akkor kérjük meg, hogy ő is tegye ezt a mi oldalunkkal. Kereső szempontból előnyös, ha mi is be vagyunk linkelve más, releváns oldalakon.

7. Rendszeres, megfelelő mennyiségű és minőségű kommunikáció

Ha az oldal üzenőfalára kiposztolunk egy képet vagy egy linket, akkor adjunk hozzá leírást, megfelelő kulcsszavakkal, ne csupaszon tegyük ki azokat! A kommunikációnk vágjon az oldal profiljába, ne kezdjünk olyan témákat, amik nem összeegyeztethetőek az oldal mondanivalójával! Hetente 5-15 posztnál se többet, se kevesebbet ne tegyünk k lehetőség szerinti, a kevés poszt azt mutatja, hogy nincs mondanivalónk, a sok pedig szétspameli a rajongóink falát, félő, hogy letiltanak minket.

8. Lájkolás és kommentelés generálása

Érdemes jó tartalmakat közzétenni, mert ezeket többen lájkolják, kommentelik, ez megjelenik az ő üzenőfalukon, amit aztán az ő ismerőseik is láthatnak, lájkolhatnak. Minél több ilyen külső link generálódik az oldalunkról, annál szerencsésebben indexelik oldalunkat a keresők, illetve jobban látszódunk a közösségi térben is. Ez különösen fontos most, amikor a Facebook üzenőfalakon alapbeállításként csak azok az oldalak jelennek meg a lájkolt oldalak közül, amelyekkel valamilyen interakció történt a közelmúltban (lájk, vagy komment pl.).

Kaotikus információhalmaz

A HVG online-on olvastam:

„A BBC értesülései szerint Eric Schmidt, a Google egyik alapítója úgy fogalmazott: ma már kétnaponta hozunk létre annyi információt, mint amennyi összesen keletkezett a civilizáció hajnalától 2003-ig. Ez pedig komoly feladat elé állítja a történészeket.”

A hír már-már megdöbbentett, és egy kicsit utánanéztem, hogy én mennyi infót kapok egy nap a Facebookon és a Twitteren, a két közösségi csatornán, amire a legjobban odafigyelek.

A privát Facebook profilomnak 203 ismerőse (természetes személy), illetve kb. 170 követett oldala van. Az elmúlt 24 órában 167 bejegyzést ejtettek az üzenőfalamon. Ezek alkommentjeit nem is számoltam. 67 volt belőlük kereskedelmi jellegű, tehát valamelyik cégtől, újságtól, csoporttól érkező, úgymond brandbe burkolt üzenet.

Összehasonlításként ha azt nézzük, hogy egy órában 12 perces reklámblokk van a magyar kereskedelmi TV-kben, és 30 másodperces szpotokkal számolunk, akkor az átlag magyar kb. napi 4 órás átlag TV fogyasztása alkalmával úgy napi 100 db TV szpottal találkozhat.

Twitteren a marketingmask csatorna 93 csatornát követ, ők az elmúlt nap 267 bejegyzést bombáztak felém. Iwiw, Youtube, és egyéb nyalánkságok most nem játszottak.

Némi átfedés van a twitteres és a facebookos információforrások között, de akkor is megközelítőleg 400 infó futott be a "socialboxomba", ha lehet ezt így hívni. Mennyire emlékszem ezekből? Talán 3-5 bejegyzésre. Jogosan merülhet fel a kérdés, egy céges Facebook csatornának mennyire kell nagyot kiabálni ahhoz, hogy meghalljam? Igaz-e még, hogy Magyarországon ezen a csatornán nincs még túl nagy zaj?

A módszertan nyilván kifogásolható, egy személyként nem tudom reprezentálni a magyar internetezők sokaságát, csak elgondolkodtam, leírtam...

Tényleg ingyenes a közösségi média? Mennyibe kerül 1 000 Facebook lájkoló? 1. rész

Természetesen közösségi média alatt online felületek széles tárházát érthetjük, cikkünk azonban a Facebook, Youtube, Twitter és blogos aktivitásokra fog koncentrálni, mivel meglátásunk szerint Magyarországon ezek a legfontosabb és leggyakrabban használt közösségi médiás eszközök, és a termékígéret itt az, ha készítesz valami érdekeset, akkor tulajdonképpen ingyen, kvázi virális úton fog terjedni a tartalmad.


No igen ám, de mennyibe kerül az ingyen?

Vegyünk elsőnek egy tipikus magyar kisvállalkozást, aki ügynökség nélkül dolgozik! Különösebb trükközés nélkül elindítja aktivitását mind a 4 említett csatornán.

1. A Facebookos csatornán nincsenek programozott tabok. A design kimerül egy logóban, ami már rendelkezésre állt. Hetente 4-5 saját poszt kerül kihelyezésre. Lassan jönnek a rajongók, pedig a cég mind a nyolc alkalmazottja elküldte az oldalajánlót az összes ismerősének, ami 1 500 főt jelent, de egy hét alatt 36 rajongó jött csak össze... A főnök rászánja magát, hogy 150 000 Ft-os budgetet beáldozzon Facebookos PPC reklámra. Ez kb. 1 000 rajongót hoz, a kattintási árak magasak, a kis cég neve nem túl ismert, és az ő szegmensében aránylag sok a konkurens hirdető. 1 000 fős rajongói tábor felett a saját posztokkal együtt napi fél óra megy el a moderálásra, ez havi 20 munkanappal 10 óra.
Alapköltség: 100 000 Ft + 10 munkaóra/hó.

2. Elindul a Twitter csatrona is. Ez főként bloggereknek, újságíróknak és nagy cégeknek ajánlott, de a kisvállalkozó is szívesen elkezdi használni, míg úgy nem érzi, hogy semmi értelme. Persze magának a csatornának van értelme, csak nem úgy, ahogy a kisvállalkozások nagyrésze használja. Magyarországon a Twitter nem vonz nagy tömegeket egyelőre, így a kisvállalkozások zömének csalódás. Mindenesetre induláskor egy ismerőssel kb. 30 000 Ft-ért összehoznak egy saját háttérképes skint. Napi 2-3 posztolás történik, ez kb. napi 20 perc, ez havonta 6,5 munkaóra kb.
Alapköltség: 30 000 Ft + 6,5 munkaóra/hó.

3. Színes-szagos tartalom kell a Facebookra, így a kisvállalat elindít egy blogot, ahol megpróbál szakérteni a saját területén. A blog alapdesign haveri alapon elkészül szintén 30 000 Ft-ból. Eleinte megpróbálja az egyik alkalmazott maga szerkeszteni a tartalmat, de ez nehézségekbe ütközik. Az amateur programozó ismerős havi 10 000 Ft-ért elvállalja a posztok feltöltését és szerkesztését. A tartalmat maga írja az egyik alkalmazott, ami 2-3 bejegyzést jelent egy hónapban. Ezek a bejegyzések elég alaposak, szakmailag védhetőek, így átlagosan havi 10 óra a munkaidőigényük.
Alapköltség: 30 000 Ft + 10 000 Ft/hó + 10 munkaóra/hó.

4. A mai világban a tulajdonos fontosnak érzi, hogy videótartalmakat is létrehozzon a cég, amiket az előző 3 csatornán közölhet, illetve feltölthet egy Youtube csatornára. A Youtube-on először saját háttérképpel kísérletezik, miután ez multiplikáltan jelenik meg, az ismerőse ismét 30 000 Ft-hoz jut a feltöltés miatt. Havi egy kézikamerás videóban gondolkodnak, amit 8 munkaóra leforgatni és megvágni, ha valami jót akar az ember. Ebben ismét a mindenttudó, de nagyon nagyon gazdaságos ismerős segít neki, videónként 20 000 Ft-ért.
Az alapköltség 30 000 Ft + 20 000 Ft/hó + 8 munkaóra/hó.

Összességében egy ilyen 4 csatornás közösségi médiás indulásnak a kezdeti fixköltségei kb. 190 000 Ft-ra rúgnak, igaz ezek kiküszöbölhetőek némi html programozási + Photoshop esetleg Corel Draw ismerettel. Ehhez hozzájönnek a havi költségek, forintban 30 000 Ft/hó, munkaórában 34,5 óra/hó, ez egy munkatársnak majdnem egy heti munkája. Ez a munkaóramennyiség az esetleges drasztikus rajongói/követői kommentek emelkedésével lehet jóval magasabb. Mekis órabérrel számolva kb. 20 000 Ft-ot jelent a munkaórák száma is. Így kb. havi 50 000 Ft-ot is jelenthet a 4 csatorna párhuzamos üzemeltetése megfelelő aktivitással. Ezek a költségek természetesen változhatnak, ha az aktivitások mennyisége több/kevesebb, illetve az említett csatornákból nem használjuk mindet.

Mennyit hozhat a konyhára a közösségi média használata? Ezekről a cikksorozat 3. részében fogunk írni.

Mennyibe kerül mindez egy multinak, aki nagyon figyel az arculatra, és a saját munkaerejét megpróbálja pótolni ügynökségi erőforrással? Erről a cikksorozat 2. részében esik majd szó hamarosan.

Melyik virtuális énem legyek a reklámpiacon? Online tudathasadás a Google és a Facebook bugyraiban

Napjainkban két cégóriás küzd leghatékonyabban a netezők figyelméért, a Facebook (továbbiakban: FB) és a Google. Mindketten (sokakkal ellentétben) felismerték, hogy szolgáltatásaik költségét nem feltétlenül a fogyasztókkal kell megfizettetni, és nem mindig pénzt kell kérni azokért. Ebben a posztban nem is a pénz alapú modellt szeretném boncolgatni, hanem az "ingyenesség" kulcsának számító (személyes) adatszolgáltatást, amelyre a két kyberbirodalom épül.

Az első markáns különbség a Google és a FB között, hogy az első modell inkább név nélküli, és nagyobb hangsúlyt fektet a rejtett preferenciák feltérképezésére, míg a másik névvel, fényképpel felvállalt tényleges preferenciák alapján ismer meg minket. Mit jelent ez?

Miként lát minket a Google? Elsősorban a kereséseinket, a kulcsszavaink gyakoriságát ismeri a keresőóriás. Annak függvényében, hogy ki milyen szolgáltatását használja, sok egyéb lényeges dolgot is tudhat a felhasználókról. A Youtube-on keresztül tudhatja, hogy milyen zenét hallgatunk. A Google Térkép segítségével ismerheti, hogy milyen vidékek érdekelnek minket, a Google Naptáron keresztül tudja, hogy mikor vagyunk elfoglaltak és mit, hol, alkalmasint kivel csinálunk. A Google Dokumentumokban a feltöltött adatainkból is leszűrhet bizonyos következtetéseket. A sort lehetne folytatni, de a lényeg, hogy a rengeteg kulcsszógyakoriság és a kattintásaink egészen jó valószínűséggel determinálják érdeklődési körünket. Mivel ezek az adatok nem feltétlenül kapcsolódnak össze a nevünkkel, arcunkkal, vagy ha összekötődnek, akkor sem lesznek publikusak a ismerőseink felé, így sokkal bátrabban és őszintébben felvállalunk dolgokat, vállaljuk olyan tulajdonságainkat is, amikről esetleg nem szeretnénk ismerőseinkkel csevegni. Persze a nem vállalt preferenciák tévútra is vezethetnek, hiszen bizonyos kulcsszavak gyakorisága épen úgy jelentheti azt, hogy egy adott dolgot gyűlölünk, vagy éppen szeretünk.

Közben a Facebook arra fekteti a hangsúlyt, amit tettlegesen szeretünk, azaz lájkolunk. Klubok tagjává leszünk, résztveszünk eseményeken, megmutatjuk ismerőseinket, fényképeket, videókat osztunk meg, kommentelünk, lájkolunk rendszerint a saját nevünkkel és az arcunkkal. A vállalt preferenciánk pontosabbak lesznek, mint a Google infói, hiszen nem kell megvárni, hogy egy algoritmus számára elérjük bizonyos kulcsszavak megfelelő gyakoriságát ahhoz, hogy bekerüljünk egy skatulyába. Persze a vállalt tulajdonságaink bővülhetnek azokkal a preferenciákkal, amiket a referenciacsoportjaink a csordaszellem jegyében "ránkkényszerítenek", így pottyanhatunk valótlan skatulyába is. Az arccal, névvel nem vállalt tulajdonságok pedig  elsikkadhatnak, holott azok is jellemeznek minket, ezáltal a rólunk kialakult valós kép torzul olyan irányba, amit mi szeretnénk, amilyennek láttatni szeretnénk magunkat.

De hol ebben a marketing vonatkozás? Mindkét cég elég sokat tudhat rólunk ahhoz, hogy bizonyos ajánlatokat tegyen számunkra, vagy közvetítse a felületein hirdetők ajánlatait. Minél jobban ismer bennünket valaki, annál hasznosabb reklámajánlatokkal talál meg minket. Hasznos számunkra, mert releváns, hasznos a hirdető számára, mert a reklámja olcsóbban, könnyebben célhoz ér, és hasznos a közvetítő számára, mert a reklámpiacon hatékony felületet tud nyújtani. 

Persze egy olyan világban, ahol az ismertvagy ismerni vélt preferenciáink alapján kapunk reklámokat fennál az a veszély, hogy megfelelő gyakorisággal nem találkozunk újdonságokkal, amik esetleg érdekelhetnek minket. Az emberek folyton változnak, nem mindent a neten a keresgélnek, nem mindent osztanak meg magukról, ezzel mindkét modell orra alá borsot törnek. Némi szkepticizmus után elgondolkozhatunk azon is, hogy melyik offline modell tudja hatékonyságban megközelíteni a Google és a FB által járt utak hatékonyságát...

Megdöbbentő gondolat, hogy a két cégóriás többet tudhat rólunk, mint sok ismerősünk, esetleg barátunk, akikkel pedig valóban sok információt osztunk meg magunkról. A két céggel való kapcsolat így nagyban a bizalomra épül, mint egy igazi ember ember közötti kapcsolat. A legfőbb különbség az, hogy a barátainkról jó esetben mi is rendelkezünk kb. annyi infóval, mint ők rólunk, ezért a viszonyt biztonságosnak érezzük. A cégekkel szemben ezt a biztonságot az ezerfejű Caesar biztosítja, a garancia nem a mi kezünkben, hanem egy közösségi ítélet kezében van. 

Hogy a keresésért, az ingyen játékokért, az ingyen videókért és az online közösségekért cserébe ki mennyi infót oszt meg magáról, milyen onlineszemélyiségeket épít fel magáról, az mindenkire rá van bízva, a mérlegelés lehetősége ott van a saját kezünkben. Az online szamélyiségeink nem a valós személyiségünknek a lenyomatai, hanem azok részei, és ezt a felhasználóknak fel kell ismerni ahhoz, hogy elkerülhessen későbbi kínos élményeket, csalódásokat.

Tényleg népszerűbb a közösségi média, mint az online pornó?

Készítettünk egy közösségi médiával foglalkozó, magyar nyelvű videót, helyenként megdöbbentő adatokkal, számokkal. A blogban ezt nem is szeretnénk nagyon magyarázni, ha valakinek kérdése van a témával kalpcsolatban, kommenteljen, írjon nyugodtan.

A forráslistát a blogbejegyzésben találjátok.

Források:

Social Media Revolution videó a Youtube-on (angol)
Nrc.hu magyar internet penetráció
Wikipedia szócikkek száma (angol)
Adatok a magyar Wikipediáról
Twitter Top 100-as lista (angol) (frissítve a Twitterről 2010.04.07.)
Facebook Top 10
Wikipedia Top 100 (angol)

Mitől döglik az online légy? Facebook és twitter top 10

Ma olvastam a facebookmarketing.hu oldalán a világ jelenlegi legtöbb követővel bíró TOP 10 Facebook rajongói oldalt, és gondoltam érdekes lenne összevetni a Twitter legnépszerűbb 10-es toplistáján szereplőkkel,   és néhány tanulságot is szerencsés lehet levonni, persze ha van.

A Facebookmarketing.hu listája a következő:

1. Texas hold'em poker (játék) (15 738 596 rajongó)

2. Michael Jackson (zene) (11 408 636 rajongó)

3. Mafia Wars (játék) (11 066 970 rajongó)

4. Barack Obama (politika) (7 966 665 rajongó)

5. Facebook (közösségi oldal) (7 919 608 rajongó)

6. Vin Diesel (film) (7 764 702 rajongó)

7. Starbucks (vendéglátás) (6 453 811 rajongó)

8. Megane Fox (film) (6 361 996 rajongó)

9. Lady Gaga (zene) (5 971 038)

10. The Twilight Saga (film) (5 404 237)

A Twitter toplistája a twittercounter.com adatai alapján:

1. Ashton Kutcher (film) (4 704 135 követő)

2. Britney Spears (zene) (4 629 208 követő)

3. Ellen DeGeneres (tv) (4 432 072 követő)

4. Barack Obama (politika) (3 523 161 követő)

5. Lady Gaga (zene) (3 380 060 követő)

6. Oprah Winfrey (tv) (3 335 377 követő)

7. Kim Kardashian (celeb) (3 268 134 követő)

8. John Mayer (zene) ( 3 176 884 követő)

9. Twitter (közösségi oldal) (3 066 439 követő)

10. Ryan Seacrest (tv) (3 048 622 követő)

A Twitter listájából senki sem férne fel a Facebook TOP 10-be, de tekintve, hogy a Facebook 400 millió körüli követői bázissal rendelkezik, a Twitter kb. 80 millióval, és utóbbinak kb. a 20%-a aktív, akkor a mikroblog a produkált számokkal egyáltalán nem szégyenkezhet. Az első szembeötlő érdekesség az lehet, hogy mindkét listán csupán két személy képviselteti magát, az egyik Barack Obama, aki kampányában kiválóan használta a közösségi médiát, igaz nem kevés pénzt fektetett bele, illetve korunk egyik legnagyobb énekes dívája, Lady Gaga.

Bekategorizáltam az egyes TOP 10 tagokat, és ebből kiderült, hogy a zene és a film a legnépszerűbb tartalmak, 4-4 taggal is képviseltetik magukat a legjobbak között, a TV 3 képviselővel van jelen, ők jellemzően amerikai TV sztárok. Mindkét facebookos játékot a Zynga nevű cég fejlesztette. 

Mindként listán képviselteti magát az adott közösségi oldal rajongói tábora, egymásén viszont nincsenek jelen. Mind a Facebook a Twitteren, mind a Twitter a Facebookon kb. 200 000 követővel rendelkezik.

A Twitteren a listavezető az összes felhasználó kb. 5,8%-át vonzza magához, a Facebookon ez a szám 3,9% körül alakul.

Ha megnézzük, hogy az egyes listákon hányan mondhatók globális idolnak, és hányan lokálisnak (amerikainak), akkor a Facebook listán szinte mindenki globálisnak nevezhető (én Obamát sem tekinteném feltétlenül kizárólagosan amerikai jelenségnek), a Twitteren 5 lokális, és 5 globális idolt különítek el, a Twitter ilyen szempontból USA súlypontúbb, a Facebook 112 millió amerikai követővel rendelkezik, ez az összes felhasználó 28%-a, a Twitteren ez az arány 24%. Ez ellentmond az előző állításnak, de feltételezhetjük, hogy az amerikai twitterezők között nagyobb az aktívak aránya.

Érdekes marketingtanulság, hogy a 18 listás közül 1 db mindössze nem virtuális cég, ez a Starbucks. 4 online cég szerepel a listán, ebből 3 a Facebookhoz köthető (a két játék Facebookos játék). 11 név köthető a szórakoztatóiparhoz (zene, fim, tv).

Nem meglepő, hogy a az offline médiában hypeolt személyiségek komoly lenyomatot hagynak az online médiában is. A fordított irányú áramlás egyelőre még nem ilyen súlyú, de azért megfigyelhető (pl. Ausztrál Tom, Szalacsy, stb.)