Érdekes megközelítésű E-DM

Én is felkerültem erre a levlistára, érzésem szerint véletlenül. Nincs mit fűzni rajta, a kép magáért beszél.

Katt a képre, hogy látható legyen a szöveg!

A törlési linkre még nem mertem rákattintani.

Ha az ajtón kidobnak, keresek egy másik lukat...

A sales-es korunk piaci kofája, azzal a különbséggel, hogy a hajdani terebélyes, kiabáló asszonyok stílusosan tették (teszik) a dolgukat, ami sok tele(marketinges)sales-essel sajnos nem így van...

Megtörtént esetről van szó, egyik nap kaptam a céges címemre egy e-mailt, amiben egy cég azt ajánlotta, hogy töltsünk fel az oldalukra pár reklámot, ajálnjunk fel nyereményeket, ők fizetett Google Adwords hirdetéssel hoznak oda rajongókat, akik ha megnézik a reklámot és válaszolnak pár feltett kérdésre, akkor nyerhetnek. A módszer három szempontból sem volt túl szimpatikus. 

Az egyik az ára. Saját finanszírozású Google szponzorációval sokkal magasabb kattintásszámot el szoktunk érni hasonló keretösszegből, így ez anyagilag nem érte meg.

A másik a módszer. A hirdetések szövegei feltehetően nem a termékre, hanem a nyerési lehetőségre lennének kihegyezve, így nem a te potenciális fogyasztóid, hanem szerencselovagok kattintanának főként a videódra.

A harmadik a mérés. Kattintás után kellene fizetni a díjat, de ahogy elnézem a honlapot nincs rá garancia, hogy egy kattintó végignézi a videót. Ez más esetben is fennáll, de sajnos a cég épp azzal próbálta eladni magát, hogy itt tuti megnézik a reklámunkat.

Írtam neki egy elutasító választ, aminek zanzásítva a felsorolt három pont volt a lényege. Visszaírt, hogy félreértem, és természetesen személyes találkozóval akarta az időmet rabolni. Ha minden ilyen kérést elfogadna egy termékmenedzser, egész nap a hasonló bomba ajánlatokat hallgathatná. Nem válaszoltam neki rögtön, késő délután volt, gondoltam másnap. De megelőzött, felhívott, mondtam neki, hogy nem érzem elég erősnek az ajánlatot, és hatékonyabban is el tudnánk küldeni az erre elkölthető összeget. Elég unott volt, ami azt eredményezte, hogy arra a sztenderd kérdésre, amit ilyenkor feltesznek, hogy mikor kereshet legközelebb nem azt a választ adtam, hogy jövőre, hanem azt, hogy soha.

A lekezelő stílus és az unottság az ilyen szakemberek két nagy átka, sajnos őt mindkét tulajdonság jellemezte, pedig egy nem releváns ajánlatot is lehet jó és rossz szájízzel kezelni.

Este a cégünk hivatalos Facebook oldalán egy fake névvel beposztolta a visszautasíthatatlan ajánlatát, ami elgondolkodtatott. Tényleg azt hiszi, hogy így majd fizetünk nekik egy vasat is? Vagy egyszerűen ez egy kis stílustalan bosszú volt? Nemet mondani nem csak meg kell tanulni az üzleti világban, de ha neked mondják, azt is illik normálisan feldolgozni. Egy sales szakembernél ez különösen fontos, mert ő sok nemet fog hallani, főleg ha így csinálja...

Magyar nettó reklámköltési adatok 2002-2009

Épp a mai napon közölte a 2009-es magyar reklámköltési becslését a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), és gondoltam összeszedem az elmúlt évek tendenciáit, hátha az együtt látott reklámtorták érdekesebb adatokat mutatnak. Elsőként egy grafikon a nettó reklámköltési trendekkel:

Szabad szemmel két dolog tűnik fel elsőre, az internet költési adatok gyönyörű karrierje, és a sajtó lassú de biztos hanyatlása. 2002-ben a print volt az első helyen, lenyomva a Magyarországon oly fontos TV-t. Ebben az évben az internet még az utolsó helyen kullogott a mozival karöltve. Utóbbi a következő évben lenyomta a mozit, 2007-ben a rádiót, 2009-ben pedig a köztéri költések arányát is előzte. A 2009-es reklámköltési adatok szerint biztosan áll a 3. helyen. 

Aki szereti a számokat bogarászni, annak felteszek egy táblázatot is, ahol meg tudja nézni a pontos százalékokat. Az utolsó oszlop az elmúlt évek tendenciáját szimbolizálja médiatípusonként.

Figyelemreméltó, hogy 2002-ben a sajtó-internet olló még 41%pontnyi különbséget 2009-re sikerült 15,5-re faragni. Magyarországon a TV hegemónia arányaiban egyelőre kikezdhetetlennek tűnik, igaz 2009-ben abszolút számokban csak az internet és a mozi volt képes növekedni az előző évhez képest.

Szokatlan reklámfelület - pompás ötlet tartalékokkal

Nemrégiben egyik barátommal a Ferenciek terén mászkáltunk Pesten, és a jó időre való tekintettel impulzusvásárlásra csábított minket a Jégbüfé ismét üzembe lendülő fagyis pultja. Ebben persze önmagában kevés érdekesség rejlik, Kiszolgálás után arra lettünk figyelmesek, hogy a haverom szalvéta helyett valamilyen reklámanyagot kapott a tölcsér köré, amit láthatóan professzionálisan erre a célra gyártottak.

A kis papírtölcsért a Sensodyne szponzorálta, amely márka ugyebár arról híres, hogy megvédi az érzékeny fogakat. Sajnos csak a mobilommal tudtam képeket készíteni a jópofa eszközről, így a nem túl jól látszó szövegeket leírom:

Headline: FAGYÁLLÓ FOGAK

Alatta: Sensodyne fogkrém. Mindennapos védelem az érzékeny fogaknak.

Lent végig: Sensodyne logó

Az alapgondolat kolosszális. Ha valakinek érzékeny a foga a hidegre, akkor fagyimajszolás közben rögtön látja is a megoldást. A fogvédő szükséglet fellépése és a márka összekapcsolódik. Az affinis fogyasztó elraktározhatja a márkát, és a következő fogkrémvásárlásnál felidézheti a fagyizós élményét. Egy kicsi hiányérzetem annyiban maradt, hogy csak a márkát és annak fő üzenetét kommunikálta az eszköz. Semmi domain név, semmi akció, semmi egyéb aktivitás nem állt vele kapcsolatban, pedig az akár még hatékonyabb is lehetett volna. Persze lehet, hogy nincs országosan kiépített együttműködő fagyizóhálózat, csak a Jégbüfében pedig nehéz lenne bármilyen országos akciót kommunikálni. Mindenesetre egy olyan ötletnek tartom az eszköz használatát, ami kiinteget napjaink szürke marketingmegoldásai közül.

Amúgy a reklámanyag az édestölcsérhez járt, én pl. a sima tölcsérrel kért fagyimhoz csak szalvétát kaptam. Persze ez lehet a kiszolgáló véletlen tévesztése is, de akár szűrhet is a kicsit tehetősebbnek vélt prémium userekre, akik megengedik maguknak az amúgy persze nem sokkal drágább édes tölcsért. Érdekes lenne megtudni, hogy a megállapodás hány fagyizóval történt, kik kapnak ilyen reklámanyagot, hányan kaphatják egy nap, mennyi ideig fut az akció? Ha valakinek vannak még ezzel kapcsolatban tapasztalatai, ossza meg velünk bátran!

Színek és hatásuk a reklámban

A színekről általában

Az agyunkba bejutó adathalmaz legjelentősebb része a látáson keresztül kerül feldolgozásra, így a marketingben nagyon fontos, hogy az érzékelő miként látja adott hirdetésünket. A látott dolgoknak kiemelkedő tulajdonsága a szín. A posztban szeretnénk összefoglalni azokat a gyakorlatias dolgokat, amelyek fontosak lehetnek egy marketinges számára a meggyőző, releváns színösszeállításban akár egy reklám, akár egy termékcsomagolás kapcsán.

A 3 alapszín (elsődleges szín) a piros, a kék és a sárga. Ezeknek a színeknek a felhasználásával keverhető ki a 3 másodlagos szín: a narancssárga, a zöld és az ibolya. A fekete tulajdonképpen a fény, illetve a szín hiánya, a fehér pedig az összes spektrumú színt tartalmazza, prizmával való törésével kinyerhetjük belőle a különböző színeket.

A színkörben az elsődleges és a másodlagos színek egymást váltaakozva követik, (kék, zöld, sárga, stb...), egymással szemben pedig a kiegészítő (komplementer) színek helyezkednek el, ezek kiemelik egymás sajátosságait.

Kiegészítő, egymás tulajdonságait kiemelő színpárok:

• piros-zöld,
• narancssárga-kék,
• sárga-ibolya.

Magyarországon ezeket a kombinációkat látványosan használják a politikai pártok, az MSZP logó szegfűje és felirata a piros és zöld színt, a Fidesz honlapja, és gyakran a plakátjai pedig a kék és narancssárga komplementer párt.

A színkör egymás melletti színei harmonikusak, mivel van közös összetevőjük.

Az egymást ütő színpárok azok, amelyek se nem szomszédosak a színkörben, se nem komplementerei egymásnak. Ezek általában figyelemfelkeltőek, de durvábbnak hatnak, mint a komplementer színek. Ilyen párok például:

• piros-kék,
• piros-sárga,
• zöld-narancssárga,
• zöld-ibolya.

A szín észlelése

A Wikipédia ezt írja a színek észleléséről:

"Az emberi szemben háromféle színérzékelő receptorsejt van, ezek a csapok, amelyek a hosszú, közepes és a rövid hullámhosszú fényre érzékenyek (L,M,S). A különböző hullámhosszú fény ezeket más és más mértékben stimulálja: 

• a sárgászöld az L és M csapokat egyformán erősen, de az S csapokat kevéssé aktiválja,
• a vörös fény az L csapokat sokkal inkább, mint az M csapokat, az S csapokat nehezen,
• a kék-zöld az M csapokat erősebben, mint az L csapokat, és az S csapokat egy kicsit erősebben, és a pálcikáknak is ez a fő stimulálója,
• az ibolyára majdnem kizárólag az S csapok válaszolnak. 

Az agy ezekből az információkból alkotja meg a különböző színeket a különböző hullámhosszakhoz."

Színkeverést két módon alkalmaznak a gyakorlatban, egyik az additív (összeadó) színkeverés, amikor monokromatikus (egyféle frekvenciájú fényt tartalmaz) színeket egymással kevernek. Ennek az alapszínei a zöld, kék és a piros. Ezt alkalmazzák például a TV képernyőn is.

Szubtraktív (kivonó) színkeverés az, amikor bizonyos összetevőket kivonnak a színekből. Ennek a technikának az alapszínei a sárga, a cián és a magenta. Ezt alkalmazzák például a nyomdászatban.

Színek érzékelése az agyban

A színérzékelés végső soron az agyban történik, a szem receptorai csupán felfogják a külvilág jeleit, az agy állítja azokat össze. Kisgyermekkorban a színfelismerés a jobb agyféltekében történik, de az idő múlásával ez áttevődik a bal agyféltekébe.

A pirosas színek a retina hátsó részén érzéklődnek, ahol a szemlencse domborodik. Ezért olyan, mintha ezek a színek felnagyítódnának, közelednének.

• A piros és a narancssárga izgató, sürgető, agreszív színek, előugranak más színek közül.

A kék és a zöld a retina első részét ingerli inkább, ahol a szemlencse lapos, így ezek kisebbnek, távolodónak tűnnek.

• A kék és a piros kisebbnek, távolodónak hat, szerencsésebb ezeket háttérnek választani, mert nem nyomják el a lényegi, kiemelt képi elemeket.

Figyelemfelkeltés szempontjából a színek sorrendje (első a legfigyelemfelkeltőbb):

1. narancssárga
2. piros
3. sárga
4. zöld
5. kék
6. lila

Azonosíthatóságukat tekintve a színek sorrendje (első a legkönnyebben azonosítható):

1. piros
2. zöld
3. sárga
4. fehér
5. kék
6. lila

A figyelmet legjobban a tiszta színek vonják magukra, a kevertek kevésbé:

• piros
• sárga
• kék

Természetes fényben a meleg színek kifejezőbbek, így természetes fénynél látható hirdetéseknél ezek szerencsésebbek:

• sárga
• narancs
• piros

Éjszaka a hideg színek jobban láthatóak, a kék szín a legjobban. Érdemes kék neont használni éjszaka. Hideg színek:

• kék
• lila
• zöld

Színek, amelyek nagyítják a tárgyakat a nagyítás sorrendjében:

1. sárga
2. fehér
3. piros
4. zöld
5. kék
6. fekete

A világosabb árnyalatok nagyítanak, a sötétebbek inkább kicsinyítenek.

A férfiak fogékonyabbak a kék színre, nem véletlen, hogy a férfiaknak szóló termékek közül sok kékes csomagolásban van. A nők nagyobb százalékban reagálnak a piros színű hirdetőanyagokra.

A cikk hamarosan folytatódik!

Források:

• Móricz Éva -Téglássy Tamás: Kreatív tervezés a reklámban (2004)
• A magyar Wikipédia

Wikipedia, extralight reklám, extrastrong hatékonyság

Saját tanúsága szerint a Wikipédia, mint a XXI. század egyik online etalon ötlete 266 különböző nyelven kápráztatja el a netes nagyközönséget, akik 12 milliónál több szócikk között mélyedhetnek el a tudás elektronikus tárházában. De mi látszik belőlünk, magyarokból?

Nos, a magyar nyelvű szócikkgyűjtemény 2009 augusztusában a szócikkek száma alapján a 17. helyre került. Figyelembe véve azt, hogy a magyar nyelv egy indiai és egy kínai nyelv/nyelvjárás közé ékelődve a világ 57. legbeszéltebb nyelvének számít a maga 14,5 millió "userével", akkor ez figyelemre méltó.

Persze ezt szinte kizárólag csak a magyarok értik... Mi a helyzet a külföldi oldalakon való megjelenéssel? Sajnos pontos számokat nem tudtam szerezni, de egy kis empirikus kutakodás után azért az előbbi mosoly lebiggyedhet az arcunkról.

A nagyon basic dolgokról, pl. Magyarország, Budapest egészen sok nyelven van értékelhető bejegyzés, de sok országimázs szempontból kiemelkedő témakörről csak angolul léteznek bővebb bejegyzések.

A magyar turisztikai szektor évről évre zsebkendővel törölgeti könnybelábadó szemét, hogy kicsiny országunkba egyre kevesebb vendégéjszakát töltenek a külföldiek. Az önérzet akkor is beleszalad Tarzan tenyerébe, amikor a Lajtán túl valaki belegabalyodik a Budapest-Bukarest tévesztés örökös paradigmájába.

Nos, a nagy helyzet az, hogy Magyarország 2. és 3. külföldiek által legkedveltebb desztinációjáról sem találunk túl sokat, ha külföldiek vagyunk. Hévíz (2.) pl. angol, német, francia, és orosz használható cikkel bír, a magyar turizmus által becélzott olaszok, skandinávok, beneluxok tulajdonképpen sehol sincsenek... Hajdúszoboszlóval hasonló a helyzet...

Pécs, Európa 2010-es (autópályákat és tisztességes vasúti közlekedést feltehetően majd nélkülöző) kulturális fővárosának látnivalói is elég gyéren szerepelnek. A magyar kötődésű Nobel-díjasok, festők és műveik, a magyar múzeumok mind mind szinte némák a valutát hazánkba gurigató külföldiek előtt a Wikipédián.

Persze a wiki nem reklámfelület (dehogynem), nem lehet rajta PPC kampányokat futtatni, nem lehet bannereket kitenni, de tulajdonképpen egy letisztult, nem reklámízű PR tartalmat minden további nélkül le lehet rajta közölni. A forrásoknál, sőt, sok esetben egy-egy infoboxban átkattintható webcímeket adhatunk meg, amelyek elvezethetnek az általunk kínált tartalomhoz, az ott fellelhető szolgáltatáshoz (múzeum, kiállítás, város, stb...).

Hogy etikus lenne-e esetleg tudatosan ráfeküdni bizonyos idegen nyelvekre, és értékelhető tartalmakat létrehozni azokon, akár a magyar turizmus érintettjei által szponzorált wikipédistákon keresztül, vagy magánemberként önszorgalomból, azt döntse el mindenki magában!

Egy biztos, a Wikipédia a világ egyik leglátogatottabb online tartalma, amely extra marketing budget nélkül kínálja magát szuperhatékony médiafelületként. El kellene engedni a szemet dörzsölgető zsebkendő szélét, és el kellene kezdeni kopácsolni a billentyűzeten valami értelmes dolgot...