Google-Microsoft "együttműködés"

Egy aranyos "együttműködésnek", vagyis inkább együttállásnak voltam ma a tanúja. A filehippo oldalon épp a Google Chrome legújabb bétáját kerestem, amikor megpillantottam egy Google Ads rendszerben futó Mikrosoft reklámot. Billék épp az Explorer nyolcas verzióját népszerűsítik.

Feltehetően a browser, Chrome, stb. kulcsszavak miatt jelent meg a konkurenci hirdetése a konkurencia rendszerén a konkurencia terméke mellett. Ez persze teljesen logikus, de a fonák helyzet mégi szórakoztató egy csöppet, gondoltuk megosztjuk veletek...

Böngészősdi: Izland a Firefox nyugati bástyája

A Statcounter oldal adatai szerint a böngészőprogramok piacán 2010 júniusában 52%-kal vezet az Explorer, 31%-kal a Firefox a második, és immáron harmadik helyre küzdötte fel magát az egyre népszerűbb Google Chrome a maga 9%-ával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Microsoft egyre népszerűtlenebb üdvöskéje minden országban vezet. Az érdekesség kedvéért megnéztük tágabb hazánk, Európa böngészőpiacát, és a következő két térképet sikerült megrajzolni.

Európa országaiban vezető böngészőprogramok

Jelmagyarázat:

1. Explorer

2. Firefox

3. Opera

4. Google Chrome

5. Nincs adat

Róma-Nuuk tengely

Érdekes módon Nyugat-Európa országaiban egy kivétellel vezet az Explorer, beleértve a térképünkön alig látható apróbb országokat: Liechtenstein, Luxenburg, Málta, Andorra, Mann-sziget, Csatorna-szigetek, Feröer-szigetek, Monaco, San Marino és Vatikán. Ezekben az államokban következetesen második a Firefox. Ehhez a töbhöz társul képzeletben Észak-Afrika és a Közel-Kelet is.

Az egyetlen piros folt a kék "óceánban" Izland, aki képzeletben a közép-európai egységes Firefox rajongó blokkot erősíti.

Négy országban diadalmaskodik az Opera, Fehéroroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Grúzia. De nézzük a második helyezettek által színezett térképet.

Európa országaiban második helyen álló böngészők

Nagy meglepetések nem történtek a nyugati blokkban és az arab világban a Firefox a második mindenütt. Oroszországban a Firefox mögött az Opera található, amely Azerbajdzsánban is a második, csak ott az Explorert követi. Azokban az országokban, ahol az Opera vezet, Grúziát leszámítva a Firefox a második. A Firefoxot kedvelő középső területek zömmel a második helyre az Explorert juttatják, kivéve két országot, ezek Albánia és Macedónia. 

Albániában 42% Firefoxot 32% Chrome követ, és a trendek a Google böngészőjének előretörését mutatják, akárcsak Macedóniában, ahol 53%-os Firefoxot 20%-os Chrome és Explorer követ.

Érdekes a kontinens már-már homogén területekre darabolódása. Nyugaton és az arab területeken az Explorer az úr, középen a Firefox, keleten jó pozícióban az Opera, a Balkánon pedig egyre erősebb a Chrome, nemcsak abban a két országban, ahol második.

Ha valakinek vannak elméletei arra, hogy ez miért így van, ne habozzon, kommenteljen bátran!

Csirkefarhátat online?

Május végén az indexen olvastam egy cikket arról, hogy Magyarország nem épp az élmezőnyhöz sorolható abban az összehasonlításban, hogy a lakosság milyen aránya kéri elektronikus formában a számláit.

A cikk szerint 16 ország közül Csehország, Magyarország és az oroszok vannak leginkább leszakadva, az élmezőnyt a skandinávok alkotják, mint oly sok online aktivitásban. Mondjuk az ottani télben lehet, hogy a kerekesszatyros Marika nénijeink szocializációja is online irányba fordulna, és még a "naccsarnokból" is a neten rendelnék a csirkefarhátat.

A számlafizetési evolúció egyik állomása, amikor a sárga csekken található adatokat valaki a netbankja felületén bepötyögi, majd elutalja a megfelelő szolgáltatónak. Persze ettől még jön a papír, csak nem vágják rá a járókeretet a postán a lábunkra, illetve nem szükséges végighallgatni az agyaonmotivált postáskisasszonyok felettébb fogyasztóbarát megnyilvánulásait.

Gondoltam a blogon hintem egy kicsit ezzel kapcsolatban az igét, bár nem kifejezetten marketinges téma, azért online innováció, aminek nem árt a népszerűsítés.

Felmerülhet az emberben, hogy szép és  jó az online számlázás, de hogy is van ez? Mit kell csinálnom?
Én egy jó éve használom a dijnet.hu oldalt, amelynek rendszerén keresztül elintézhetjük a Díjbeszedő (Fővárosi víz, gáz, szennyvíz), ELMÜ, ÉMÁSZ, Szegedi Vízmű, UPC számláinkat. E-mail értesítést kapunk az új számlákról, ha szükséges letölthetjük azokat és online egy bankkártya regisztráció után ki is fizethetjük. A fővárosiak a vízóraállásokat online lebonyolíthatják, így a leolvasó néni/bácsi egy évben csak egyszer zavar.

Az ELMÜ ügyfélkapu oldalán az ELMÜ villanyóraállást is bejelenthetjük, sajnos ez a díjnet oldalon (még) nem megy, viszont a számlát oda kapjuk.

Egy távfűtéses lakásban élő budapestinek már csak a befizetes.hu oldalra kell felregelni, és a mobilszámláján kívül szinte mindent el tud itt intézni. Sajnos sok szolgáltató nem integrálódott a díjnetes rendszerbe, de talán a felhasználói igények hosszú távon nyomást gyakorolhatna. A díjnet nemrégiben feltett felületére egy belépéskor kitölthető kérdőívet, melynek minden kitöltője után 200 Ft-ot fizettek jótékonysági célra. 1,5 millió Ft jött össze, ez azt jelenti, hogy 7 500 kitöltés történt. Ha 10%-os volt csak a kitöltők aránya, akkor is 75 000 regisztráló lehet kb. a rendszerben, tudva, hogy kb. 3,75 millió háztartás van Magyarországon, még van hova bővülni.

Nem is beszélve arról, hogy egy össznépi számlafizetési oldal mekkora látogatottságot generálhat, illetve milyen komoly reklámfelületté válhatna ezáltal...