Ha az ajtón kidobnak, keresek egy másik lukat...

A sales-es korunk piaci kofája, azzal a különbséggel, hogy a hajdani terebélyes, kiabáló asszonyok stílusosan tették (teszik) a dolgukat, ami sok tele(marketinges)sales-essel sajnos nem így van...

Megtörtént esetről van szó, egyik nap kaptam a céges címemre egy e-mailt, amiben egy cég azt ajánlotta, hogy töltsünk fel az oldalukra pár reklámot, ajálnjunk fel nyereményeket, ők fizetett Google Adwords hirdetéssel hoznak oda rajongókat, akik ha megnézik a reklámot és válaszolnak pár feltett kérdésre, akkor nyerhetnek. A módszer három szempontból sem volt túl szimpatikus. 

Az egyik az ára. Saját finanszírozású Google szponzorációval sokkal magasabb kattintásszámot el szoktunk érni hasonló keretösszegből, így ez anyagilag nem érte meg.

A másik a módszer. A hirdetések szövegei feltehetően nem a termékre, hanem a nyerési lehetőségre lennének kihegyezve, így nem a te potenciális fogyasztóid, hanem szerencselovagok kattintanának főként a videódra.

A harmadik a mérés. Kattintás után kellene fizetni a díjat, de ahogy elnézem a honlapot nincs rá garancia, hogy egy kattintó végignézi a videót. Ez más esetben is fennáll, de sajnos a cég épp azzal próbálta eladni magát, hogy itt tuti megnézik a reklámunkat.

Írtam neki egy elutasító választ, aminek zanzásítva a felsorolt három pont volt a lényege. Visszaírt, hogy félreértem, és természetesen személyes találkozóval akarta az időmet rabolni. Ha minden ilyen kérést elfogadna egy termékmenedzser, egész nap a hasonló bomba ajánlatokat hallgathatná. Nem válaszoltam neki rögtön, késő délután volt, gondoltam másnap. De megelőzött, felhívott, mondtam neki, hogy nem érzem elég erősnek az ajánlatot, és hatékonyabban is el tudnánk küldeni az erre elkölthető összeget. Elég unott volt, ami azt eredményezte, hogy arra a sztenderd kérdésre, amit ilyenkor feltesznek, hogy mikor kereshet legközelebb nem azt a választ adtam, hogy jövőre, hanem azt, hogy soha.

A lekezelő stílus és az unottság az ilyen szakemberek két nagy átka, sajnos őt mindkét tulajdonság jellemezte, pedig egy nem releváns ajánlatot is lehet jó és rossz szájízzel kezelni.

Este a cégünk hivatalos Facebook oldalán egy fake névvel beposztolta a visszautasíthatatlan ajánlatát, ami elgondolkodtatott. Tényleg azt hiszi, hogy így majd fizetünk nekik egy vasat is? Vagy egyszerűen ez egy kis stílustalan bosszú volt? Nemet mondani nem csak meg kell tanulni az üzleti világban, de ha neked mondják, azt is illik normálisan feldolgozni. Egy sales szakembernél ez különösen fontos, mert ő sok nemet fog hallani, főleg ha így csinálja...

Kaotikus információhalmaz

A HVG online-on olvastam:

„A BBC értesülései szerint Eric Schmidt, a Google egyik alapítója úgy fogalmazott: ma már kétnaponta hozunk létre annyi információt, mint amennyi összesen keletkezett a civilizáció hajnalától 2003-ig. Ez pedig komoly feladat elé állítja a történészeket.”

A hír már-már megdöbbentett, és egy kicsit utánanéztem, hogy én mennyi infót kapok egy nap a Facebookon és a Twitteren, a két közösségi csatornán, amire a legjobban odafigyelek.

A privát Facebook profilomnak 203 ismerőse (természetes személy), illetve kb. 170 követett oldala van. Az elmúlt 24 órában 167 bejegyzést ejtettek az üzenőfalamon. Ezek alkommentjeit nem is számoltam. 67 volt belőlük kereskedelmi jellegű, tehát valamelyik cégtől, újságtól, csoporttól érkező, úgymond brandbe burkolt üzenet.

Összehasonlításként ha azt nézzük, hogy egy órában 12 perces reklámblokk van a magyar kereskedelmi TV-kben, és 30 másodperces szpotokkal számolunk, akkor az átlag magyar kb. napi 4 órás átlag TV fogyasztása alkalmával úgy napi 100 db TV szpottal találkozhat.

Twitteren a marketingmask csatorna 93 csatornát követ, ők az elmúlt nap 267 bejegyzést bombáztak felém. Iwiw, Youtube, és egyéb nyalánkságok most nem játszottak.

Némi átfedés van a twitteres és a facebookos információforrások között, de akkor is megközelítőleg 400 infó futott be a "socialboxomba", ha lehet ezt így hívni. Mennyire emlékszem ezekből? Talán 3-5 bejegyzésre. Jogosan merülhet fel a kérdés, egy céges Facebook csatornának mennyire kell nagyot kiabálni ahhoz, hogy meghalljam? Igaz-e még, hogy Magyarországon ezen a csatornán nincs még túl nagy zaj?

A módszertan nyilván kifogásolható, egy személyként nem tudom reprezentálni a magyar internetezők sokaságát, csak elgondolkodtam, leírtam...

Tényleg ingyenes a közösségi média? Mennyibe kerül 1 000 Facebook lájkoló? 1. rész

Természetesen közösségi média alatt online felületek széles tárházát érthetjük, cikkünk azonban a Facebook, Youtube, Twitter és blogos aktivitásokra fog koncentrálni, mivel meglátásunk szerint Magyarországon ezek a legfontosabb és leggyakrabban használt közösségi médiás eszközök, és a termékígéret itt az, ha készítesz valami érdekeset, akkor tulajdonképpen ingyen, kvázi virális úton fog terjedni a tartalmad.


No igen ám, de mennyibe kerül az ingyen?

Vegyünk elsőnek egy tipikus magyar kisvállalkozást, aki ügynökség nélkül dolgozik! Különösebb trükközés nélkül elindítja aktivitását mind a 4 említett csatornán.

1. A Facebookos csatornán nincsenek programozott tabok. A design kimerül egy logóban, ami már rendelkezésre állt. Hetente 4-5 saját poszt kerül kihelyezésre. Lassan jönnek a rajongók, pedig a cég mind a nyolc alkalmazottja elküldte az oldalajánlót az összes ismerősének, ami 1 500 főt jelent, de egy hét alatt 36 rajongó jött csak össze... A főnök rászánja magát, hogy 150 000 Ft-os budgetet beáldozzon Facebookos PPC reklámra. Ez kb. 1 000 rajongót hoz, a kattintási árak magasak, a kis cég neve nem túl ismert, és az ő szegmensében aránylag sok a konkurens hirdető. 1 000 fős rajongói tábor felett a saját posztokkal együtt napi fél óra megy el a moderálásra, ez havi 20 munkanappal 10 óra.
Alapköltség: 100 000 Ft + 10 munkaóra/hó.

2. Elindul a Twitter csatrona is. Ez főként bloggereknek, újságíróknak és nagy cégeknek ajánlott, de a kisvállalkozó is szívesen elkezdi használni, míg úgy nem érzi, hogy semmi értelme. Persze magának a csatornának van értelme, csak nem úgy, ahogy a kisvállalkozások nagyrésze használja. Magyarországon a Twitter nem vonz nagy tömegeket egyelőre, így a kisvállalkozások zömének csalódás. Mindenesetre induláskor egy ismerőssel kb. 30 000 Ft-ért összehoznak egy saját háttérképes skint. Napi 2-3 posztolás történik, ez kb. napi 20 perc, ez havonta 6,5 munkaóra kb.
Alapköltség: 30 000 Ft + 6,5 munkaóra/hó.

3. Színes-szagos tartalom kell a Facebookra, így a kisvállalat elindít egy blogot, ahol megpróbál szakérteni a saját területén. A blog alapdesign haveri alapon elkészül szintén 30 000 Ft-ból. Eleinte megpróbálja az egyik alkalmazott maga szerkeszteni a tartalmat, de ez nehézségekbe ütközik. Az amateur programozó ismerős havi 10 000 Ft-ért elvállalja a posztok feltöltését és szerkesztését. A tartalmat maga írja az egyik alkalmazott, ami 2-3 bejegyzést jelent egy hónapban. Ezek a bejegyzések elég alaposak, szakmailag védhetőek, így átlagosan havi 10 óra a munkaidőigényük.
Alapköltség: 30 000 Ft + 10 000 Ft/hó + 10 munkaóra/hó.

4. A mai világban a tulajdonos fontosnak érzi, hogy videótartalmakat is létrehozzon a cég, amiket az előző 3 csatornán közölhet, illetve feltölthet egy Youtube csatornára. A Youtube-on először saját háttérképpel kísérletezik, miután ez multiplikáltan jelenik meg, az ismerőse ismét 30 000 Ft-hoz jut a feltöltés miatt. Havi egy kézikamerás videóban gondolkodnak, amit 8 munkaóra leforgatni és megvágni, ha valami jót akar az ember. Ebben ismét a mindenttudó, de nagyon nagyon gazdaságos ismerős segít neki, videónként 20 000 Ft-ért.
Az alapköltség 30 000 Ft + 20 000 Ft/hó + 8 munkaóra/hó.

Összességében egy ilyen 4 csatornás közösségi médiás indulásnak a kezdeti fixköltségei kb. 190 000 Ft-ra rúgnak, igaz ezek kiküszöbölhetőek némi html programozási + Photoshop esetleg Corel Draw ismerettel. Ehhez hozzájönnek a havi költségek, forintban 30 000 Ft/hó, munkaórában 34,5 óra/hó, ez egy munkatársnak majdnem egy heti munkája. Ez a munkaóramennyiség az esetleges drasztikus rajongói/követői kommentek emelkedésével lehet jóval magasabb. Mekis órabérrel számolva kb. 20 000 Ft-ot jelent a munkaórák száma is. Így kb. havi 50 000 Ft-ot is jelenthet a 4 csatorna párhuzamos üzemeltetése megfelelő aktivitással. Ezek a költségek természetesen változhatnak, ha az aktivitások mennyisége több/kevesebb, illetve az említett csatornákból nem használjuk mindet.

Mennyit hozhat a konyhára a közösségi média használata? Ezekről a cikksorozat 3. részében fogunk írni.

Mennyibe kerül mindez egy multinak, aki nagyon figyel az arculatra, és a saját munkaerejét megpróbálja pótolni ügynökségi erőforrással? Erről a cikksorozat 2. részében esik majd szó hamarosan.