Ugye nem szeretnél számodra értékes tartalmakról lemaradni?

A Facebook legújabb innovációja jegyében alapértelmezésként csak azoknak az ismerőseidnek és követett oldalaidnak a bejegyzéseit látod a faladon, akikkel legtöbbször kapcsolatba lépsz, azaz írsz a falukra, vagy lájkolod a bejegyzéseit. Ha nem szeretnél lemaradni más, számodra értékes tartalmakról, amiket csak figyelnél (aktivitás nélkül), akkor az üzenőfalad felett a "főbb események" mellett, a "legfrissebb" feliratra kattintva legördül egy menüfelület, legalul a "beállítások szerkesztése" felirattal. Kattolj erre, és itt válaszd ki a "minden ismerős és oldal" lehetőséget, majd mentsd el! Később letilthatod az olyan felületeket, ismerősöket, akiket mégsem szeretnél látni, de alapértelmezésként nem fogsz lemaradni senkiről!

Hasznos tippek Facebook oldal tulajdonosainak

Felmerült már benned az a kérdés, hogy van egy Facebook rajongói oldalad, amelyik valamely termékedet/szolgáltatásodat próbálja népszerűsíteni, de nem érzed elég hatékonynak? Adunk pár tippet, hogy mit kell tenned vele. Persze az eredményekhez türelem kell, egyik napról a másikra nem fog megtörténni az, hogy rengetegen látogatni kezdik, és aktívvá válnak, hacsak nem nyúlsz mélyen a zsebedbe...

1. Adjunk szép url-t az oldalnak.

Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a következő oldalra kattintunk: http://www.facebook.com/username/ Ekkor megjelenik minden Facebook oldal, amit adminisztrátorként kezelünk. Ha az oldalunk 25 főnél több rajongóval rendelkezik, akkor elkeresztelhetjük. Adjunk neki rövid, nem bonyolult, ékezet nélküli, és persze még nem foglalt nevet, és így egyszerűbb url-ünk lesz, pl.: http://www.facebook.com/marketingmask Jól gondoljuk meg a döntésünket, mert átnevezésre később nincs lehetőség!

2. Adjunk nevet az oldalnak

Az oldal szerkesztése menüben az alapadatok pontnál lehet megtenni. Ez ugyan változtatható, de ne váltogassuk, építsünk márkát! A név legyen szinkronban az adott url-lel, lehetőleg az url-ben jelenjen meg!

3. Töltsünk fel profilképet

Sokkal hitelesebbnek tűnik az oldalunk, ha egy rá jellemző logót vagy képet feltöltünk, és nem egy kérdőjel virít a profilkép helyén.

4. Töltsük ki az oldal szerkesztése rovatban az alapadatokat

Olyan módon tegyük, hogy kellően meg legyen tűzdelve azokkal a kulcsszavakkal, amik fontosak számunkra. Amennyiben az oldalunk egy külső internetes oldalt támogat (pl.: céges honlap, blog), akkor olyan kulcsszavakat használjunk, amik a sima oldalon is megtalálhatók. Válasszuk ki a ránk illő kategóriát. 

5. Adjuk meg más online felületeinket

Amennyiben rendelkezünk honlappal, Youtube, Twitter vagy egyéb online elérhetőséggel (persze olyannal, ami kapcsolatba hozható a Facebook page-ünkkel), akkor azokat tüntessük fel az alapadotknál! A keresők értékelik, ha más, releváns oldalak linkjeit megjelenítjük, egyben "médiafelületet" is biztosítunk magunknak. Az említett, általunk kezelt felületeken pedig jelenítsük meg a Facebook oldalunk url-jét! Külön előny, ha a sima internetes oldalba beépítünk egy Facebook widgetet, egy ablakocskát, ahol megjelenik vagy a hírfolyamunk, és/vagy néhány rajongónk. Ilyeneket könnyen találunk a neten, és általában leírás is van hozzá, hogy milyen módon kell beilleszteni a html kódba.

6. Kedvenc oldalaink

Nem csak saját, de mások Facebook oldalait is megjeleníthetjük Facebook oldalunkon. Az oldal szerkesztése menüben kattintsunk a kiemelt oldalak pontra, de ne személyes profilunkkal, hanem oldalunk profiljával jelentkezzünk be! Itt megadhatunk olyan Facebook oldalakat, amik kapcsolatba hozhatók a miénkkel. Ha valamelyiknek az adminisztrátorával jó kapcsolatot ápolunk, akkor kérjük meg, hogy ő is tegye ezt a mi oldalunkkal. Kereső szempontból előnyös, ha mi is be vagyunk linkelve más, releváns oldalakon.

7. Rendszeres, megfelelő mennyiségű és minőségű kommunikáció

Ha az oldal üzenőfalára kiposztolunk egy képet vagy egy linket, akkor adjunk hozzá leírást, megfelelő kulcsszavakkal, ne csupaszon tegyük ki azokat! A kommunikációnk vágjon az oldal profiljába, ne kezdjünk olyan témákat, amik nem összeegyeztethetőek az oldal mondanivalójával! Hetente 5-15 posztnál se többet, se kevesebbet ne tegyünk k lehetőség szerinti, a kevés poszt azt mutatja, hogy nincs mondanivalónk, a sok pedig szétspameli a rajongóink falát, félő, hogy letiltanak minket.

8. Lájkolás és kommentelés generálása

Érdemes jó tartalmakat közzétenni, mert ezeket többen lájkolják, kommentelik, ez megjelenik az ő üzenőfalukon, amit aztán az ő ismerőseik is láthatnak, lájkolhatnak. Minél több ilyen külső link generálódik az oldalunkról, annál szerencsésebben indexelik oldalunkat a keresők, illetve jobban látszódunk a közösségi térben is. Ez különösen fontos most, amikor a Facebook üzenőfalakon alapbeállításként csak azok az oldalak jelennek meg a lájkolt oldalak közül, amelyekkel valamilyen interakció történt a közelmúltban (lájk, vagy komment pl.).

Nemek harca az online viselkedésben, avagy férfi és nő a neten

A bejegyzést a 2010-es Internethungary Konferencián hallott Síklaki István pszichológus által megtartott előadás ihlette. Ennek rövid összefoglalóját teszem közzé némi egyéni kiegészítéssel. Próbálok rávilágítani a nők és a férfiak közötti online viselkedés különbségeire, ezeknek marketinges hasznaira.

Sok FMCG cég és médium is kiemelten kezeli a női célcsoportot, egyre inkább online berkekben is. De mi kell a nőnek? Milyen tartalmat szolgáltasson az, aki kifejezetten női célcsoporthoz szeretne szólni?

A Meroving Internetkutató Kft. szemkamerás kutatásokon alapuló viszgálatait Síklaki István foglalta össze. A megyfigyelések néhány tíz fős mintán alapulnak, ugyanakkor megbízhatónak tűnnek. 

Az eredmények

- A nők inkább a szöveges tartalmakat szeretik, a férfiak többet időznek a grafikus elemeken.

- A nők rögrön a kisebb betűk felé sodródnak, és elolvasnak szinte mindent. A férfiak keresik a képeket, és azokat nézik meg jobban. Emellett a férfiak jobban keresik a nagyobb betűket, navigációs lehetőségeket, menüpontokat, és szeretik átfutni a tartalmat.

- A nők egy embert ábrázoló képen főleg az arcra koncentrálnak. A férfiaknál az arc mellett a szeméremtájék is nagyon fontos, megnézik.

- A férfiak fogékonyabbak a szexuális asszociókra, a nők nem igazán.

- A nőknek jobbak a verbális képességei, jobbak az olvasásban.

Férfi szemmel már érthetjük, hogy a női site-ok miért olyan átláthatatlanok és zsúfoltak számunkra. Ezekből az eredményekből kiindulva érdemes egy zsúfolt, kevés grafikai elemet és sok szöveget tartalmató oldalt létrehozni a nők számára. De milyen tartalommal töltsük meg?

Női tartalom

A digibiz.hu oldalon találtam egy pár infót a nőknek szóló tartalmak népszerűségéről, az adatokat az NRC online kutatócég tette közzé.

A TOP női tartalmak sorrendben:

1. ezoterika, 

2. egészség,

3. lakberendezés,

4. gasztronómia, 

5. utazás, 

6. bulvár,

7. könnyűzene. 

A férfiak amúgy többrétűen használják a netet, mint a nők, több dolog iránt mutatnak érdeklődést a neten.

A legnépszerűbb női oldalak Magyarországon:

- Házipatika, 

- Nők Lapja café, 

- Story Online,

- Femina,

- Mindmegette,

- Egyszervolt,

- Blikk Online. 

A nők inkább termékeket vesznek a neten, ellenben a férfiakkal, akik szívesebben online bankolnak (A férfiak 20, a nők 14%-a online bankol, forrás: vg.hu.) Könyvet, meleg ételt és ruhaneműket rendelnek leginkább.

Remélem a poszt tudott hasznosat hozzátenni az eddig kialakult nemi sztereotípiák világához, és tudott pár tippet adni egy női site építéséhez, megújításához!

Érdekes megközelítésű E-DM

Én is felkerültem erre a levlistára, érzésem szerint véletlenül. Nincs mit fűzni rajta, a kép magáért beszél.

Katt a képre, hogy látható legyen a szöveg!

A törlési linkre még nem mertem rákattintani.

Ha az ajtón kidobnak, keresek egy másik lukat...

A sales-es korunk piaci kofája, azzal a különbséggel, hogy a hajdani terebélyes, kiabáló asszonyok stílusosan tették (teszik) a dolgukat, ami sok tele(marketinges)sales-essel sajnos nem így van...

Megtörtént esetről van szó, egyik nap kaptam a céges címemre egy e-mailt, amiben egy cég azt ajánlotta, hogy töltsünk fel az oldalukra pár reklámot, ajálnjunk fel nyereményeket, ők fizetett Google Adwords hirdetéssel hoznak oda rajongókat, akik ha megnézik a reklámot és válaszolnak pár feltett kérdésre, akkor nyerhetnek. A módszer három szempontból sem volt túl szimpatikus. 

Az egyik az ára. Saját finanszírozású Google szponzorációval sokkal magasabb kattintásszámot el szoktunk érni hasonló keretösszegből, így ez anyagilag nem érte meg.

A másik a módszer. A hirdetések szövegei feltehetően nem a termékre, hanem a nyerési lehetőségre lennének kihegyezve, így nem a te potenciális fogyasztóid, hanem szerencselovagok kattintanának főként a videódra.

A harmadik a mérés. Kattintás után kellene fizetni a díjat, de ahogy elnézem a honlapot nincs rá garancia, hogy egy kattintó végignézi a videót. Ez más esetben is fennáll, de sajnos a cég épp azzal próbálta eladni magát, hogy itt tuti megnézik a reklámunkat.

Írtam neki egy elutasító választ, aminek zanzásítva a felsorolt három pont volt a lényege. Visszaírt, hogy félreértem, és természetesen személyes találkozóval akarta az időmet rabolni. Ha minden ilyen kérést elfogadna egy termékmenedzser, egész nap a hasonló bomba ajánlatokat hallgathatná. Nem válaszoltam neki rögtön, késő délután volt, gondoltam másnap. De megelőzött, felhívott, mondtam neki, hogy nem érzem elég erősnek az ajánlatot, és hatékonyabban is el tudnánk küldeni az erre elkölthető összeget. Elég unott volt, ami azt eredményezte, hogy arra a sztenderd kérdésre, amit ilyenkor feltesznek, hogy mikor kereshet legközelebb nem azt a választ adtam, hogy jövőre, hanem azt, hogy soha.

A lekezelő stílus és az unottság az ilyen szakemberek két nagy átka, sajnos őt mindkét tulajdonság jellemezte, pedig egy nem releváns ajánlatot is lehet jó és rossz szájízzel kezelni.

Este a cégünk hivatalos Facebook oldalán egy fake névvel beposztolta a visszautasíthatatlan ajánlatát, ami elgondolkodtatott. Tényleg azt hiszi, hogy így majd fizetünk nekik egy vasat is? Vagy egyszerűen ez egy kis stílustalan bosszú volt? Nemet mondani nem csak meg kell tanulni az üzleti világban, de ha neked mondják, azt is illik normálisan feldolgozni. Egy sales szakembernél ez különösen fontos, mert ő sok nemet fog hallani, főleg ha így csinálja...

Kaotikus információhalmaz

A HVG online-on olvastam:

„A BBC értesülései szerint Eric Schmidt, a Google egyik alapítója úgy fogalmazott: ma már kétnaponta hozunk létre annyi információt, mint amennyi összesen keletkezett a civilizáció hajnalától 2003-ig. Ez pedig komoly feladat elé állítja a történészeket.”

A hír már-már megdöbbentett, és egy kicsit utánanéztem, hogy én mennyi infót kapok egy nap a Facebookon és a Twitteren, a két közösségi csatornán, amire a legjobban odafigyelek.

A privát Facebook profilomnak 203 ismerőse (természetes személy), illetve kb. 170 követett oldala van. Az elmúlt 24 órában 167 bejegyzést ejtettek az üzenőfalamon. Ezek alkommentjeit nem is számoltam. 67 volt belőlük kereskedelmi jellegű, tehát valamelyik cégtől, újságtól, csoporttól érkező, úgymond brandbe burkolt üzenet.

Összehasonlításként ha azt nézzük, hogy egy órában 12 perces reklámblokk van a magyar kereskedelmi TV-kben, és 30 másodperces szpotokkal számolunk, akkor az átlag magyar kb. napi 4 órás átlag TV fogyasztása alkalmával úgy napi 100 db TV szpottal találkozhat.

Twitteren a marketingmask csatorna 93 csatornát követ, ők az elmúlt nap 267 bejegyzést bombáztak felém. Iwiw, Youtube, és egyéb nyalánkságok most nem játszottak.

Némi átfedés van a twitteres és a facebookos információforrások között, de akkor is megközelítőleg 400 infó futott be a "socialboxomba", ha lehet ezt így hívni. Mennyire emlékszem ezekből? Talán 3-5 bejegyzésre. Jogosan merülhet fel a kérdés, egy céges Facebook csatornának mennyire kell nagyot kiabálni ahhoz, hogy meghalljam? Igaz-e még, hogy Magyarországon ezen a csatornán nincs még túl nagy zaj?

A módszertan nyilván kifogásolható, egy személyként nem tudom reprezentálni a magyar internetezők sokaságát, csak elgondolkodtam, leírtam...

Tényleg ingyenes a közösségi média? Mennyibe kerül 1 000 Facebook lájkoló? 1. rész

Természetesen közösségi média alatt online felületek széles tárházát érthetjük, cikkünk azonban a Facebook, Youtube, Twitter és blogos aktivitásokra fog koncentrálni, mivel meglátásunk szerint Magyarországon ezek a legfontosabb és leggyakrabban használt közösségi médiás eszközök, és a termékígéret itt az, ha készítesz valami érdekeset, akkor tulajdonképpen ingyen, kvázi virális úton fog terjedni a tartalmad.


No igen ám, de mennyibe kerül az ingyen?

Vegyünk elsőnek egy tipikus magyar kisvállalkozást, aki ügynökség nélkül dolgozik! Különösebb trükközés nélkül elindítja aktivitását mind a 4 említett csatornán.

1. A Facebookos csatornán nincsenek programozott tabok. A design kimerül egy logóban, ami már rendelkezésre állt. Hetente 4-5 saját poszt kerül kihelyezésre. Lassan jönnek a rajongók, pedig a cég mind a nyolc alkalmazottja elküldte az oldalajánlót az összes ismerősének, ami 1 500 főt jelent, de egy hét alatt 36 rajongó jött csak össze... A főnök rászánja magát, hogy 150 000 Ft-os budgetet beáldozzon Facebookos PPC reklámra. Ez kb. 1 000 rajongót hoz, a kattintási árak magasak, a kis cég neve nem túl ismert, és az ő szegmensében aránylag sok a konkurens hirdető. 1 000 fős rajongói tábor felett a saját posztokkal együtt napi fél óra megy el a moderálásra, ez havi 20 munkanappal 10 óra.
Alapköltség: 100 000 Ft + 10 munkaóra/hó.

2. Elindul a Twitter csatrona is. Ez főként bloggereknek, újságíróknak és nagy cégeknek ajánlott, de a kisvállalkozó is szívesen elkezdi használni, míg úgy nem érzi, hogy semmi értelme. Persze magának a csatornának van értelme, csak nem úgy, ahogy a kisvállalkozások nagyrésze használja. Magyarországon a Twitter nem vonz nagy tömegeket egyelőre, így a kisvállalkozások zömének csalódás. Mindenesetre induláskor egy ismerőssel kb. 30 000 Ft-ért összehoznak egy saját háttérképes skint. Napi 2-3 posztolás történik, ez kb. napi 20 perc, ez havonta 6,5 munkaóra kb.
Alapköltség: 30 000 Ft + 6,5 munkaóra/hó.

3. Színes-szagos tartalom kell a Facebookra, így a kisvállalat elindít egy blogot, ahol megpróbál szakérteni a saját területén. A blog alapdesign haveri alapon elkészül szintén 30 000 Ft-ból. Eleinte megpróbálja az egyik alkalmazott maga szerkeszteni a tartalmat, de ez nehézségekbe ütközik. Az amateur programozó ismerős havi 10 000 Ft-ért elvállalja a posztok feltöltését és szerkesztését. A tartalmat maga írja az egyik alkalmazott, ami 2-3 bejegyzést jelent egy hónapban. Ezek a bejegyzések elég alaposak, szakmailag védhetőek, így átlagosan havi 10 óra a munkaidőigényük.
Alapköltség: 30 000 Ft + 10 000 Ft/hó + 10 munkaóra/hó.

4. A mai világban a tulajdonos fontosnak érzi, hogy videótartalmakat is létrehozzon a cég, amiket az előző 3 csatornán közölhet, illetve feltölthet egy Youtube csatornára. A Youtube-on először saját háttérképpel kísérletezik, miután ez multiplikáltan jelenik meg, az ismerőse ismét 30 000 Ft-hoz jut a feltöltés miatt. Havi egy kézikamerás videóban gondolkodnak, amit 8 munkaóra leforgatni és megvágni, ha valami jót akar az ember. Ebben ismét a mindenttudó, de nagyon nagyon gazdaságos ismerős segít neki, videónként 20 000 Ft-ért.
Az alapköltség 30 000 Ft + 20 000 Ft/hó + 8 munkaóra/hó.

Összességében egy ilyen 4 csatornás közösségi médiás indulásnak a kezdeti fixköltségei kb. 190 000 Ft-ra rúgnak, igaz ezek kiküszöbölhetőek némi html programozási + Photoshop esetleg Corel Draw ismerettel. Ehhez hozzájönnek a havi költségek, forintban 30 000 Ft/hó, munkaórában 34,5 óra/hó, ez egy munkatársnak majdnem egy heti munkája. Ez a munkaóramennyiség az esetleges drasztikus rajongói/követői kommentek emelkedésével lehet jóval magasabb. Mekis órabérrel számolva kb. 20 000 Ft-ot jelent a munkaórák száma is. Így kb. havi 50 000 Ft-ot is jelenthet a 4 csatorna párhuzamos üzemeltetése megfelelő aktivitással. Ezek a költségek természetesen változhatnak, ha az aktivitások mennyisége több/kevesebb, illetve az említett csatornákból nem használjuk mindet.

Mennyit hozhat a konyhára a közösségi média használata? Ezekről a cikksorozat 3. részében fogunk írni.

Mennyibe kerül mindez egy multinak, aki nagyon figyel az arculatra, és a saját munkaerejét megpróbálja pótolni ügynökségi erőforrással? Erről a cikksorozat 2. részében esik majd szó hamarosan.

Twitterparlament, a Jobbik megelőzte az LMP-t

2009. december 21-én közreadtunk egy bejegyzést, amiben a pártok twitteres népszerűségét vetettük össze, ezt a mai napon megismételjük.

Módszertan

Az általunk fellelt pártok twitteroldalain összeszámoltuk a követőket, az összes követők számával elosztottuk az egyes pártok követőinek számát. Amely pártok 5 % felett teljeseítettek, azok bekerültek a magyar twitterparlamentbe (továbbiakban: MTP). Az egyes bekerülők követőinek számát elosztottuk az összes bekerülő követőinek számával, így %-osan megkaptuk a mandátumarányokat.

Természetesen a mérés torzít, hiszen egy felhasználó követhet egyszerre több pártot is, de alapjaiban kapunk egy körképet a magyar twitterező társadalom pártszimpátiájáról/pártok iránti érdeklődéséről.

Eredmények

Tapasztalatok

2009-ben a valós Parlamentben lévő pártok követői 14,2%-ot tettek ki, és az egyetlen országgyűlési és MTP-s párt az SZDSZ volt, amely 2010 augusztusában már egyik "intézménynek" sem tagja. 2010-ben ez az arány 63,1%, jóllehet Országgyűlésünk és az MTP összetétele is jelentősen átalakult. 

A Jobbik a 2009-es középmezőnyből az élre tört, az LMP egy helyet vesztett pozíciójából, és a második legnagyobb tábort bírja a twitteren. Mellettük a Fidesz került a MTP-be 8,9%-os mandátumaránnyal, pedig kommunikációban jól állnak, az összes listán szereplő párt csiripjeinek 46,9%-át ők követik el, szoros szövetségesük a KDNP 9,2% csiriprészesedést szakít ki a magyar twitteres "kampányból".

A választási hajrában összeboruló MDF - SZDSZ utoljára áprilisban kommunikált a mikroblog csatornáján, twitteres jelentőségük szép lassan konvergál a real life-ban elért babérjaikhoz.

A baloldalon a Munkáspárt mind követők, mind kommunikáció terén utcahosszal előzi az inaktív MSZP-t.

Nyugatról mind a viccpárt, mind kalózpárt sikeres valós választási szerepléseiről hallunk, nálunk egyelőre a twitteres kommunikációban villognak. Az ismét stabil MTP-i Kétfarkú Kutyapárt és a Magyar Kalózpárt együttesen a 18,2%-os mandátumhoz jutna, igaz 2009-es 34,5%-os eredményük jelentősen csorbult, de az első méréskor hatalmas előnyt jelentett a többiek késői ébredezése.

Az év vége környékén újabb twittrparlamenti körképpel jelentkezünk.

Google-Microsoft "együttműködés"

Egy aranyos "együttműködésnek", vagyis inkább együttállásnak voltam ma a tanúja. A filehippo oldalon épp a Google Chrome legújabb bétáját kerestem, amikor megpillantottam egy Google Ads rendszerben futó Mikrosoft reklámot. Billék épp az Explorer nyolcas verzióját népszerűsítik.

Feltehetően a browser, Chrome, stb. kulcsszavak miatt jelent meg a konkurenci hirdetése a konkurencia rendszerén a konkurencia terméke mellett. Ez persze teljesen logikus, de a fonák helyzet mégi szórakoztató egy csöppet, gondoltuk megosztjuk veletek...

Böngészősdi: Izland a Firefox nyugati bástyája

A Statcounter oldal adatai szerint a böngészőprogramok piacán 2010 júniusában 52%-kal vezet az Explorer, 31%-kal a Firefox a második, és immáron harmadik helyre küzdötte fel magát az egyre népszerűbb Google Chrome a maga 9%-ával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Microsoft egyre népszerűtlenebb üdvöskéje minden országban vezet. Az érdekesség kedvéért megnéztük tágabb hazánk, Európa böngészőpiacát, és a következő két térképet sikerült megrajzolni.

Európa országaiban vezető böngészőprogramok

Jelmagyarázat:

1. Explorer

2. Firefox

3. Opera

4. Google Chrome

5. Nincs adat

Róma-Nuuk tengely

Érdekes módon Nyugat-Európa országaiban egy kivétellel vezet az Explorer, beleértve a térképünkön alig látható apróbb országokat: Liechtenstein, Luxenburg, Málta, Andorra, Mann-sziget, Csatorna-szigetek, Feröer-szigetek, Monaco, San Marino és Vatikán. Ezekben az államokban következetesen második a Firefox. Ehhez a töbhöz társul képzeletben Észak-Afrika és a Közel-Kelet is.

Az egyetlen piros folt a kék "óceánban" Izland, aki képzeletben a közép-európai egységes Firefox rajongó blokkot erősíti.

Négy országban diadalmaskodik az Opera, Fehéroroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Grúzia. De nézzük a második helyezettek által színezett térképet.

Európa országaiban második helyen álló böngészők

Nagy meglepetések nem történtek a nyugati blokkban és az arab világban a Firefox a második mindenütt. Oroszországban a Firefox mögött az Opera található, amely Azerbajdzsánban is a második, csak ott az Explorert követi. Azokban az országokban, ahol az Opera vezet, Grúziát leszámítva a Firefox a második. A Firefoxot kedvelő középső területek zömmel a második helyre az Explorert juttatják, kivéve két országot, ezek Albánia és Macedónia. 

Albániában 42% Firefoxot 32% Chrome követ, és a trendek a Google böngészőjének előretörését mutatják, akárcsak Macedóniában, ahol 53%-os Firefoxot 20%-os Chrome és Explorer követ.

Érdekes a kontinens már-már homogén területekre darabolódása. Nyugaton és az arab területeken az Explorer az úr, középen a Firefox, keleten jó pozícióban az Opera, a Balkánon pedig egyre erősebb a Chrome, nemcsak abban a két országban, ahol második.

Ha valakinek vannak elméletei arra, hogy ez miért így van, ne habozzon, kommenteljen bátran!