Saját tanúsága szerint a Wikipédia, mint a XXI. század egyik online etalon ötlete 266 különböző nyelven kápráztatja el a netes nagyközönséget, akik 12 milliónál több szócikk között mélyedhetnek el a tudás elektronikus tárházában. De mi látszik belőlünk, magyarokból?
Nos, a magyar nyelvű szócikkgyűjtemény 2009 augusztusában a szócikkek száma alapján a 17. helyre került. Figyelembe véve azt, hogy a magyar nyelv egy indiai és egy kínai nyelv/nyelvjárás közé ékelődve a világ 57. legbeszéltebb nyelvének számít a maga 14,5 millió "userével", akkor ez figyelemre méltó.
Persze ezt szinte kizárólag csak a magyarok értik... Mi a helyzet a külföldi oldalakon való megjelenéssel? Sajnos pontos számokat nem tudtam szerezni, de egy kis empirikus kutakodás után azért az előbbi mosoly lebiggyedhet az arcunkról.
A nagyon basic dolgokról, pl. Magyarország, Budapest egészen sok nyelven van értékelhető bejegyzés, de sok országimázs szempontból kiemelkedő témakörről csak angolul léteznek bővebb bejegyzések.
A magyar turisztikai szektor évről évre zsebkendővel törölgeti könnybelábadó szemét, hogy kicsiny országunkba egyre kevesebb vendégéjszakát töltenek a külföldiek. Az önérzet akkor is beleszalad Tarzan tenyerébe, amikor a Lajtán túl valaki belegabalyodik a Budapest-Bukarest tévesztés örökös paradigmájába.
Nos, a nagy helyzet az, hogy Magyarország 2. és 3. külföldiek által legkedveltebb desztinációjáról sem találunk túl sokat, ha külföldiek vagyunk. Hévíz (2.) pl. angol, német, francia, és orosz használható cikkel bír, a magyar turizmus által becélzott olaszok, skandinávok, beneluxok tulajdonképpen sehol sincsenek... Hajdúszoboszlóval hasonló a helyzet...
Pécs, Európa 2010-es (autópályákat és tisztességes vasúti közlekedést feltehetően majd nélkülöző) kulturális fővárosának látnivalói is elég gyéren szerepelnek. A magyar kötődésű Nobel-díjasok, festők és műveik, a magyar múzeumok mind mind szinte némák a valutát hazánkba gurigató külföldiek előtt a Wikipédián.
Persze a wiki nem reklámfelület (dehogynem), nem lehet rajta PPC kampányokat futtatni, nem lehet bannereket kitenni, de tulajdonképpen egy letisztult, nem reklámízű PR tartalmat minden további nélkül le lehet rajta közölni. A forrásoknál, sőt, sok esetben egy-egy infoboxban átkattintható webcímeket adhatunk meg, amelyek elvezethetnek az általunk kínált tartalomhoz, az ott fellelhető szolgáltatáshoz (múzeum, kiállítás, város, stb...).
Hogy etikus lenne-e esetleg tudatosan ráfeküdni bizonyos idegen nyelvekre, és értékelhető tartalmakat létrehozni azokon, akár a magyar turizmus érintettjei által szponzorált wikipédistákon keresztül, vagy magánemberként önszorgalomból, azt döntse el mindenki magában!
Egy biztos, a Wikipédia a világ egyik leglátogatottabb online tartalma, amely extra marketing budget nélkül kínálja magát szuperhatékony médiafelületként. El kellene engedni a szemet dörzsölgető zsebkendő szélét, és el kellene kezdeni kopácsolni a billentyűzeten valami értelmes dolgot...
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése