Ötpárti parlament, LMP és SZDSZ bent

Ismerve a nagyobb politikai közvéleménykutatók legfrissebb adatait meglepően hangzik a címsor, és be kell vallanom, nem is a Magyar Országgyűlésről van szó. Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha a twitteren folytatott politikai aktivitás határozná meg a pártok népszerűségét.

Választási modell

Megkerestem az egyes pártokat a twitteren, és minden követőjüket egy szavazatnak számoltam. A twitterparlament bekerülési küszöbe 5%, így 11 pártból mindössze 5 lépte át ezt az értéket. Közöttük a rájuk adott szavazatok arányában osztottam szét a mandátumokat.

Eredmények

A politikai paletta erősen zöld és liberális irányba mozdul a twitteren. Mostanáig kb. 200 000 magyar próbálta ki a twittert, max. 50 000 lehet közülük aktív, és majdnem 1500 követi az alábbi 11 párt valamelyikét. A mandátumok 30,1%-ával az LMP nyerte el a kormányalakítás jogát. Kézenfekvő, hogy a valóságban velük együtt gombolyító Kalózpárt 9,7%-a a kormánykoalíciót erősíti. Amennyiben elhatárolódnak a szélsőliberális Kétfarkú Kutya Párttól, és az egyetlen jelenleg parlamenti, és egyszerre twitterparlamenti SZDSZ-től is, akkor a Vállalkozók szövetségével alig marad le a hárompárti koalíció a kétharmados többségről.

Tanulság

A valós parlamenti pártok közül egyedül az SZDSZ küzdötte be magát a twitterparlamentbe. A legtöbb tweettel rendelkező FIDESZ a "párttweetek" 40%-át csiripelte el, ezzel a "voksolók" 2%-át nyerte meg, közvetlenül lemaradva a Munkáspárt és a Jobbik mögött, épphogy megelőzve a mindössze 2 csiripet megeresztő, alig aktív MSZP-t. A jelenlegi parlamenti pártok közül egyedül az MDF nem rendelkezik twittercsatornával, pedig feltehetően lenne keresnivalója kommunikációjával a twittertársadalomban.
Jelenleg a magyar twitter jelentős részét a véleményvezérek, bloggerek, innovátorok, geekek alkotják, akik zömmel fiatalok és magasabb végzettségűek. Ha közülük a pártokat követők több mint 85%-a nem jelenlegi parlamenti pártot követ, miközben a parlamenti pártok a twitteres magyar pártkommunikáció 56% vallhatják magukénak, akkor (bármennyire is nem reprezentatív és ilyen-olyan torzulásokkal teli ez a felmérés) kimondhatjuk, hogy a jelenlegi vezető politikai elittel szemben ez egy jelentős értelmiségi kritika...

"Magyarország leghíresebb marketingese" - Vodán innen, vodán túl...

A Vodafone-tól kirúgott srác története szinte már közhely a magyar blogger berkekben, de azért a bejegyzés elején összefoglalom röviden a sztorit a biztonság kedvéért.
December 4-én, pénteken országosan akadozott a T-Mobile hálózata, és twittercsatornájukon tettek egy bejegyzést, miszerint hamarosan lesz hivatalos tájékoztatás a problémáról, amit ominózus marketingesünk a következőképp RT-zett: "Ok, csörögjetek ránk ;-)" A google adwords rendszerén pedig szintén ő azzal reagált, hogy megjelentetett egy hirdetést: "Velünk most is elérnéd ismerőseid!", kép itt:  by KovacsTweter.
Azóta a srácot kirúgták, és az online társadalom "forrongásba kezdett", a Vodafone leírta magát, a kirúgott fiú pedig a háló szabadsághősévé avanzsálódott. A yamm.hu tanúsága szerint a twitterezők egyik top témája lett a Vodafone, a facebookon pedig 18 óra alatt 1275 rajongója lett az marketingesünk szimpátia oldalának. Ez a szám azóta is növekszik természetesen. A jobinfón online-megmondóembert kereső álláshirdetés jelent meg, szóval a por kavargott, de nézzük, ki mit tett, ki mit profitált, és ki milyen hátrányokat szenvedett az ügy miatt?

Müller Tamás, a Vodafone kirúgott marketingese

Müller Tamás nem engedélyeztette felettesével az általa eszközölt gyors reakciót. Ha az alapszituációt megvizsgáljuk, várható volt, hogy a T-Mobile aránylag gyorsan (max 1-2 nap) megoldja a problémát, tekintve, hogy december 4. péntek volt, így vagy pénteken, vagy a következő munkanapon lehetett volna lecsapni a labdát. Valljuk be, hétfőn már egyáltalán nem ütött volna a retweet semekkorát, és a google szószponzoráció sem. Online a gyorsaságnak őrületes ereje lehet, főleg realtime eszközökön, amilyen a twitter, és tulajdonképpen  az adwords is annak tekinthető a szituációban. A konkurens agonizál, a Voda pedig arcoskodik, csak annyit kommunikál, hogy ő működik, a fogyasztói elégedettek lehetnek.
Kolosszális reakció:

• gyors,
• vicces,
• releváns,
• adekvát.

Ha az előbb említett 4 dologból valamelyik nem lenne a helyén, akkor az egész kommunikáció csak kidobott pénz lenne. Egy hosszas engedélyeztetési procedúra vagy a gyorsaságot, vagy a viccességet erősen veszélyeztette volna, így az ötlet vagy későn kidobott pénzzé, vagy egy meg nem valósult lehetőséggé vált volna, ha a talpraesett marketinges vacakolásba kezd. Így csak rendeltetésszerűen használt két online eszközt.

Hiba: az engedélyeztetés hiánya, sok cégnél ez főbenjáró bűn.

Felróhatóság: amennyiben az engedélyeztetési procedúra veszélyezteti a gyors és megfelelő reagálást, akkor a hiba részben a procedúrát fenntartó apparátus hibája.

Profitálás: ő lett Magyarország egyik legismertebb marketingese, akit tulajdonképpen részben azért rúgtak ki, mert szakmai szemmel nézve megfelelően reagált le egy ritkán adódó lehetőséget.

Müller Tamást kirúgó ember

A szituációban bizonyítja, hogy nem nagyon konyít ahhoz a munkához, amit a beosztottja végez. Erősen valószínűsíthető, hogy nincs tisztában az online kommunikáció mikéntjével. Feltehetően olyan corporate elveket követett, amelyek szerint egy nem jóváhagyott cselekedet élesítése hazárdírozás, és hiába működik, az elv sérül, és ez büntetést igényel.
Az alternatíva költség (opportunity cost) olyan költség, ami akkor merül fel, ha egy nyereséggel kecsegtető gazdasági cselekvés végrehajtása miatt lemondunk egy ugyancsak nyereséggel kecsegtető másik gazdasági cselekvésről. Amennyiben ez az alternatívaköltség nagyobb, mint a másik cselekedet által szerzett nyereség, akkor rosszul döntöttünk. Ha nem lépett volna online a Vodafone, feltehetően nem reagált volna sehogyan a T-Mobil akadozására. Mondjuk a nemreagálás nem járt volna különösebb haszonnal, a megfelelő reagálás pedig mind imidzs, mind fogyasztószerzés szempontjából használhatott volna a cégnek. A nemcselekvés mellett való döntés így nem indokolt gazdaságilag.
A kirúgásról való döntésnél sem mérte fel, hogy mit veszthet ezzel a cég. Ha online-ról van szó, tulajdonképpen nincs céges "belügy". A twitteren a kirúgás híre futótűzként terjedt, bloggerek tömege foglalkozott a témával, tulajdonképpen elöntötte a socialmédiát. A Vodafon a jópofa konkurens pozíciójából átküzdötte magát a zsarnok multiéba. A minta nem reprezentatív, de az addict blogon lévő szavazás szerint mindössze 2% szerint érdemelt a marketinges kirúgást, az ezer fejű (itt 3000 fejű) Cézár tehát nem ezt a döntést támogatta.
Hiba: az oppurtunity cost figyelmen kívül hagyása. Az arányosság elvét nélkülöző döntéshozás. Online ismeretek hiánya.
Felróhatóság: részben a Vodafone rendszere a felelős, mivel feltételezhetjük, hogy előírás ott is (és még sok nagy cégnél) a lassú, megfontolt döntés.
Profit: fogyasztói szemszögből nehezen értelmezhető, és munkavállalói szemszögből igazán nehezen.

A magyar Vodafone

Egy rossz döntésnek köszönhetően egy kellemes szereplőből gonosz közellenség vált. Sikerült elérni, hogy a twittercsatorna, amit egy régebbi retweet szerint a Vodafone, akárcsak a T-Mobile a hazai brandek közül úttörő módon használ, tulajdonképpen inaktívvá váljon. December 4. volt az utolsó nap, amikor kommunikáltak. A facebookon a cég egyetlen magyar nyelvű lenyomata az a rajongói oldal, amit épp a kirúgást ellenzők éltetnek. A negatív vélemények így elsöprő túlsúlyban vannak.
Magyarországon sok multinál az igazi marketinges munkát végző munkavállalók döntési jogköre csekély, diplomás embereket elavult szabályozások és idejét múlt tudással felvértezett vezetők gúzsba kötve tartanak.

Hiba: egy olyan belső döntéshozói rendszer fenntartása, ami nem támogatja az online média adta lehetőségeket. A saját maga okozta krízisre nem is próbált meg reagálni.
Felróhatóság: egyértelműen felróható szinte minden multinál meglévő "vízfejűség"
Profitálás: nincs

A magyar T-Mobile

Tulajdonképpen nem reagáltak érdemben az ügyre, pedig lett volna esély a Voda által egyszer lecsapott labdát visszadobni. Ennek kihagyása nem túl előremutató.

Hiba: a ziccer kihagyása, az elvesztegetett haszon itt is hiba.
Felróhatóság: vízfejűség, lassú reakció
Profitálás: nincs

Konklúzió

A T-Mobile-nál nincs meg az az ember, aki egy rugalmas, gyors, adekvát döntést keresztül tud tolni a szervezeten. A munkaerőpiacon legalább egy erre alkalmas ember van. A T-Mobile még nem dobta vissza a labdát...

Elhunyt Russell Ackoff

Sok évtizedes, tartalmas szakmai karrierje végén, 90 éves korában elhunyt Russell L. Ackoff. A szervezeti teóriáiról és rendszerelméleteiről híres professzor néhány gondolata a mindennapi marketing munkában is óriási segítséget nyújt.

Az adattól a bölcsességig

Ackoff egyik legismertebb elmélete az emberi elme tartalmát sorolja különböző szintekre. Az 1989-es publikáció a számítógépek drasztikus térnyerésével kapott igazi jelentőséget a mi szakterületünkön.

A modell az alábbi tartalmi szinteket különbözteti meg:

• Adatok
• Információk
• Tudás
• Értelem
• Bölcsesség

Sajnos nem ritka eset, hogy feladataink egy részének ellátása során nem vesszük figyelembe, hogy milyen szintű is az ismeret, amihez a feladatunk kötődik. Ennek eredménye az estébe nyúló adatbogarászás, a "kézi excelezés" és hasonló rémületek, amik nagyban csökkentik a marketinges szakmai munkájának hatékonyságát.

Ellenben...

...ha vesszük egy picit a fáradságot és a fenti fogalmak mélyére nézünk, máris nagy segítséget ad munkánk tudatos kontrollálása, és a hatékonysághoz szükséges erőforrások fellelésének ismerete. Lássuk tehát, hogy mi mit is jelent!

Adatok. Olyan nyers entitások, melyeknek pusztán önmagukban léteznek. A saját önnön létükön túl semminemű jelentéssel nem bírnak. Kicsit konyhanyelven fogalmazva az adat egy szám, vagy ismérv, ami nem rendelkezik kontextussal (mértékegységgel, vagy bármilyen viszonyítási alappal, vonatkoztatási rendszerrel).

Az adatot legjobban a klasszikus vicc szemlélteti:

• Mennyi?
• Harminc!
• Mi harminc?
• Mi mennyi?

Információk. Ha a fenti válasz egy olyan kérdésre érkezett volna, mint például a How much is the fish!?, akkor máris információvá válhatott volna. Az információ ugyanis annyiban több az adatnál, hogy kontextussal rendelkezik, értelmezhető.

Egy másik szemlélet szerint az információ per definem hasznos. Ackoff eredeti elmélete ezzel vitatkozik a fogalom definiálása pillanatában, én azonban arra az álláspontra helyezkednék, hogy ez a szempont mégis fontos része a fogalomnak. A puszta kontextus ugyanis még mindig nem teszi alkalmazhatóbbá az adatot, hogyha a kontextus ellenére sincs használati értéke.

A mai üzleti világban információra jellemzően döntési helyzetekben van szükségünk. Ekkor az információ már döntési kritériumként működik, aminél már elengedhetetlen feltétel annak hasznossága, a céllal szembeni megfelelősége.

A klasszikus ackoffi értelemben az adatbázisok már információként üzemelnek a bennük rejlő adatkapcsolatokból adódóan. Én szívesebben tekintem az adatbázisokból aggregált riportokat, döntéstámogató összefoglalókat információnak.

Tudás. Érzékeny fogalom, nagyon fontos a definíciója, mert eltér a mindennapi értelmezéstől. A tudás egy olyan determinisztikus folyamat eredménye, melynek célja az információk módszeres gyűjtése. Ez a gyűjtés azonban nem bír értelmezéssel, analógiák felállításával. Az elsős gyerekek fejében a szorzótábla pontosan ilyen jellegű ismeret: a sorokat memoriter-szerűen teszik magukévá a kicsik, ám a tábla megtanulása önmagában még nem teszi őket alkalmassá arra, hogy 127-et megszorozzák 65-tel.

Értelem. Interpoláció. Olyan algoritmikus képességek léte, mely a megszerzett tudás összefüggései alapján képes újfajta tudást szintetizálni a megszerzett ismeretek által kifeszített világon belül.

Bölcsesség. Extrapoláció. Az értelmet felülmúló képesség, mely nem csak a megszerzett ismeretek keretein belül képes újfajta tudást létrehozni, de annak határain is képes túllépni.

Ismereti szintek a marketing munkában

A modell igazi tanulsága számunkra az, hogy a valódi marketing munka a döntésektől, azaz az információs szinttől indul. Az ehhez vezető aggregációs folyamat igazi robotmunka, de legalábbis operatív tevékenység. Következésképp időigénye igen rossz arányban van eredményességével.

Ráadásul a gyakrolati tapasztalatok azt mutatják, hogy a döntési kritériumként alkalmazott információk köre és struktúrája általában közép- vagy hosszú távon változik. Ez a tény vetítette előre az egyszerűbb marketing információs vagy összetettebb döntéstámogató rendszerek születését.

Ezen rendszerek alkalmazása jellemzően nem bonyolultabb az automatizált riportokat nem támogató megoldásokénál – hiszen kifejezetten az ismétlődő feladatok megtervezésére készültek. A rendszerekben végzett munka az adatok és információk közti transzformációk definiálását jelenti. Ezek tervezés után bármikor, az időközben változott / bővült adatokból frissítve hívhatók le.

A tény mindenesetre az, hogy a döntéstámogató rendszerek egyszerűbb formái már az egyszerűbb marketing feladatok ütőképességét is nagymértékben képesek növelni – több időt hagyva a kreatív feladatok elvégzésére.

Ha jó marketingest akarunk tehát, akkor az IT hátteret sem szabad meggondolatlanul figyelmen kívül hagyni – és ez nem csak a web mint médium ismeretét jelenti. A DTR-ekben jártas, adatbázis szemléletű kollégák erőforrás allokációs döntései ugyanis hosszú távon meghozzák a kívánt eredményeket.

Remélem, az elkövetkezendő években az automatizált információkra építő marketing térnyerése is hasonló ütemet fog diktálni, mint amilyet a platformot adó számítástechnika tudott ezidáig.

Egyet értesz? Nem? Kommentáld a cikket Te is!

Új álarcban a Marketingmask

Erős volna megújulásról beszélni egy olyan dologgal kapcsolatban, aminek picit még ott a hátsóján a tojáshéj - márpedig a Marketingmask még távol áll az aranyévektől. Így inkább csak frissülünk.

Az arculat első hulláma a mai napon érkezett, és az elkövetkező napokban még sok apró, az olvasók elégedettségét szolgáló formai változást tapasztalhattok.

Tetszik? Nem tetszik? Szóljatok hozzá!

Evolúció vs. mutáció

Integrált marketingkommunikáció.
Az utóbbi évek egyik leggyakrabban hangoztatott, és éppen ezért talán legelcsépeltebb fogalma. De tudjuk-e valójában mit is rejt ez a fogalom? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a komponensek fejlődéséből adódóan hogyan változott ez a megközelítés az évek során? Vagy éppen mely pontokon vannak a legfontosabb fejlődési lehetőségei? A Marketingmask ma ezt a témakört veszi górcső alá.
Mi is az integrált marketingkommunikáció?
A Wikipedia szavait idézve "az integrált marketingkommunikáció (IMK) a marketingkommunikáció holisztikus megközelítését leíró fogalom. Célja az üzenet konzisztenciájának biztosítása és a különböző médiumok szinergikus alkalmazása. A koncepció az on- és offline marketing csatornákat egyaránt magában foglalja."
Sokan megelégszenek a fenti definícióval, mi most mégis szétszedjük ezt, hogy egészen pontos legyen mit érdemes a fogalom alatt érteni.
Konzisztencia. Kétféleképpen definiálhatjuk a fogalmat. Szintaktikus módon meghatározva konzisztens az a teória, amelynek alkalmazása során nem található olyan állítás, mely önmaga és ellentettje is levezethető a teória alapvetéseiből annak gondolatmenetét követve. Tehát nem tartalmaz ellentmondást.
A másik - a mi szempontunkból érettebb - definíció pedig a szemantikus megközelítésre épít: konzisztens, ha van egy modellje. Elsőre talán kevesebbnek tűnik, mégis többet mond.
Holisztikus. Eredete a görög holos szó, mely egészet jelent. (Innen ered az angolszász whole szó is. Nem összetévesztendő a bálnával.) A holizmus tana szerint semmilyen rendszer működése nem magyarázható csupán a részek működésén keresztül, sokkal inkább igaz az, hogy a rendszer működése adja a magyarázatot a részek működésére. A holisztikus megközelítés tehát fentről, a nagy egész felöl vizsgálja a világot. (Ez a megközelítés egyébként a magyar nyelv logikai szabályszerűségeiben is tetten érhető, de ennek külön bekezdést fogunk szentelni, hogy legyen miért visszatérni a blogra.)
Szinergia. Közösmunka. Viccen kívül: a görög szün és ergon, azaz közös és munka szavainak összetétele. Szinergiának közgazdászként leginkább azt nevezzük, ha a részek együttese képes olyan összhatást kifejteni, amely meghaladja a részek egyedi hatásának egyszerű összegzését. Tehát az egész több a részek összegénél. Ez a fogalom is igencsak egy tőről fakad a fentebb említett holizmussal.
Hibák és tévhitek
Ezek után joggal kérdezhetjük, hogy az integrált marketingkommunikáció valójában az üzenet mutációját, vagy evolúcióját kellene hogy jelentse.
Nekem személyes meggyőződésem, hogy az IMK definícióját helyesen használva a válasz mindenképp az evolúció. Azaz a hazai kampányfelhozatal szegényessége nem a fogalom szegényességére vezethető vissza.
Sajnos ugyanis nem egyszer van alkalmunk azzal szembesülni, hogy az integrált kampányok esetében a megbízó ugyanazzal az egy üzenettel próbál minket elérni különböző médiumokon - vagy továbbmenve az üzenetet változatlan formában kívánja számunkra átadni. Esetlegesen megfűszerezve az épp tekintett médium technikai sajátosságaiból adódó kényszerű változtatásokkal. Ilyenkor történik az, hogy az ügynökség számláján feltűnően nagy százalékot tesz ki a mutáció nevű tétel, és teszi mindezt többnyire a kreatív tervezés nevű tétel rovására.
Pedig...
Trendek
...a másik oldalon ott áll a megbízók megkülönböztethetőségre, egyediségra való törekvése, ami sok esetben torkollik az üzenet összetettségének, szofisztikáltságának növekedésébe. Ami azt jelenti, hogy többet kell átadnunk a célcsoportnak minden egyes impresszió során. De többet kell-e átadnunk valójában? Ha az impresszióink mutálás eredményeként születnek, akkor a válasz az, hogy igen, ami a kreatívok kényszerpályára szorulását eredményezni.
Ez a kényszerpálya pedig azért is igen veszélyes, mert nap mint nap folyamatosan nő a minket érő marketingkommunikációs impressziók száma, azaz minden egyes nappal nő a minket érő zaj is. Nincs ez másképp a célcsoportunkkal sem, és ahogy a marketinges szeret fogalmazni: ha már nekem is sok, mit várjak a vevőtől?
Nem kell tehát sokat érvelni amellett, hogy ha át akarjuk törni a jeget, egyszerűbben kell fogalmaznunk, nem szabad mindent egyszerre akarnunk. És éppen itt válik izgalmassá az, hogy az integrált marketingkommunikáció gondolata hogyan képes segíteni a munkánkat.
Válaszkeresés gyanánt egy kicsit elkalandozunk az alternatív médiumok világába.
Új médiumok
Merthogy ilyenek is vannak ám. Gondoltátok volna, hogy egyszer a tévé is az volt? Pedig nem is volt olyan rég. Akkortájt a közönségszavazásokat nem SMS-en, hanem vasalón és egyéb nagy fogyasztású háztartási gépeken keresztül bonyolítottuk.
A médiumok fejlődése pedig napjainkban sosem látott ütemet vett fel.
Az egyik érdekes fejlesztés a dinamikus eladáshelyi kommunikáció, melynek inteaktív formáival is volt alkalmunk már hazánkban is találkozni. Előbbire jó példa a Raiffeisen Bank kirakati televízióhálózata, az R+, utóbbira pedig a Vörösmarty téri Citibank fiók interaktív kirakata. (Kérdezd csak meg nyugodtan! Szívemre venném ha bent ragadna. Igen, a tapiüvegre gondolok...)
Ami hazánkban azonban még gyerekcipőben jár, az az ilyen médiumok háta mögött húzódó infrastruktúra, és legfőképpen az ezt kifeszítő marketinges modell. Ellenben a távoli Nagy-Britanniával, ahol a marketingboltot kolbászkerítés övezi, és ahol is az Openeye Displays nevű cég a puszta médiumüzemeltetést kőkemény médiatervezéssé fejlesztette az általa kialakított bankfiókok és üzletek kialakítása során.
A koncepció ugyan túlmutat az egyszerű sokképernyős megoldásokon, mégsem végtelenül bonyolult. Sőt, talán az egyszerűsége a bája.
Az Openeye rendszere ugyanis nem médiumokról és az üzenet mutációjáról szól, hanem az üzletben történő felületek, valamint az általuk lefedett területek vagy szekciók funkciójának tudatos tervezéséről. Vegyünk egy példát. Sétálok az utcán, míg nem rámbámul egy televízió (vagy vetített fóliás felület) az ablakból és azt mondja: gyere be. És nem mond semmi többet.
Besétálok. A következő területen (entrée, ügyfélsoroló, váró, stb.) megtudhatom miért is kellett besétálnom, míg továbbhaladva részletesebb információkat kaphatok arról, ami jobban érdekel - természetesen újabb képernyők segítségével. Ha egy ügyfélsoroló rendszer is el van helyezve a fiókban, akkor a kiválasztott szolgáltatás már eleve információt ad a rendszernek arról, hogy amíg várok, miről is érdemes reklámszpotokat járatni a velem szemben ülő televíziónak.
Persze tovább haladva a rendszer folyamatosan egyre többet tud meg arról, hogy mi is a végcélom - hiszen egyre több információt osztok meg erről a puszta viselkedésemmel. És viselkedéselemző kamerákra még szükség sincs. (Egy bankban az ügyintéző által felvett minden információ visszaköthető a kommunikációs rendszerre, míg egy ruhaboltban a megközelített ruhadarabok segíthetnek az üzenetek behatárolásában. Előbbi egy különös passzív interakciót mutat, míg utóbbi pusztán a termékek elhelyekedéséhez passzintja az ott található üzeneteket.)
A végén persze a pénztárnál még gyorsan rámsóznak valamit, amire garantáltan semmi szükségem nem volt, de számomra impulzív volt a termék, számukra pedig dead stock.
A koncepció lényege tehát nem más, mint a különböző médiumok kiválasztása során a puszta eléréseken és demográfiai adatokon alapuló optimalizáláson túl ezek tevőleges összepárosítása a célcsoport döntési folyamatában való elhelyezkedésével.
Az eredmény: sok rövid, jól elhelyezett üzenet, melyek mindegyike egyetlen céllal bír: a célszemélyt rávenni a következő apró lépés megtételére. Hiszen a leghosszabb utazások is egy apró lépéssel kezdődnek.
Fejlődési perspektívák
A fent leírt folyamat tanulsága pedig nagyban túlmutat a leírt alkalmazáson. Ha ugyanis a potenciális vásárló döntési folyamata az a modell, ami a konzisztenciát adja, akkor máris megvan az a holisztikus ív, ami meghatározhatja a médiumok egy olyan optimumát, ami szinergiát képes eredményezni.
És voilá, megvillant az integrált marketingkommunikáció mögött rejlő zsenialitás.
Ahhoz azonban, hogy az IMK valóban kifejtse a szemléletben rejlő potenciált, a megbízóknak és kreatívoknak is újra kell gondolni az integrált kampányok jelenlegi (hibás) felépítését. Valamint minden eddiginél jobban meg kell ismerni a lehetséges vásárlók döntési mechanizmusát.

Fogyasztói reklamációk - "a stílus maga az ember"

"A vevő a király", kis hazánkban ezt sokszor nagyon nem így érezzük, például amikor az 5-kor záró posta ajtaján háromnegyed 5-kor már nem mehetsz be, ha kártyával akarsz fizetni a kisboltban, morognak, ha háromnál több inget kell a medvéket megszégyenítő karmokkal ellátott plázababának összehajtani a próbálás után, akkor jobb, ha kimész az üzletből.

A face to face érintkezések alkalmával is elszabadulnak az indulatok, de a kapcsolatként megadott e-mail címekre valóban sokszor elég durva e-mailek futnak be. Ki a hibás?

Orbitális közhely, hogy az arctalanságba burkolózó emberek bátrabban nyilatkoznak meg, bátrabban szólnak be, mint azok, akik vállalják arcukat, nevüket. Próbálom modellezni az a szituációt, amikor a mezei user meglát egy info@cegnev.com, vagy egy recepcio@cegnev.com mailcímet. Vajon mi bizsergeti ilyenkor a szinapszisokat? Pár reklamáló archetípus alant:

1. Digit barom Egy gép fog válaszolni, hiszen olyan nevű ember nincs is, hogy info... (No comment, ők elég lakonikusan fogalmaznak, pl.: "leiratkoznék", "kűgyétek má", stb...) Megszólítást és elköszönést nélkülözik, mert ugye minek az. Egy részük, amint olvas egy normális hangvételű válaszlevelet a cég részéről, átváltozik Normális Reklamálóvá, a szerencsétlenebbek maradnak ebben a kasztban, vagy Jóhiszemű Balfácánná alakulnak, és onnan folytatják egyedfejlődésüket.

2. Vérszittya Tudja, hogy a multis "karvalytőke" katonája ül a mailcím fogadórészén, akit joggal gyűlölhet, mert kizsákmányolja őt, és mindent úgy optimalizál, hogy a magyar fogyasztó szívjon a legjobban. Nos, ők rendszerint sajár nyomorult helyzetüket vetik össze a csillogó multi megrendíthetetlen helyzetével, és "nem ér ám a kicsit bántani" típusú mondatokkal cibálják a gonosz oroszlán bajuszát.

3. Kőbunkó Ők némi udvarias bevezetés után (Türelmes Kőbunkó), vagy in medias res (Türelmetlen Kőbunkó) átcsapnak személyeskedésbe, rendszerint a szolgáltatások/termékek színvonalának fekalizlásával, illetve a női felmenők prostituálásával érvelnek.

4. Kuncsorgók Ez a csoport tudja, hogy sok cég küld kárpótló csomagokat a reklamálóknak. Rendszeresen  megtoldják panaszaikat saját postacímükkel, és felhívják a figyelmet arra, hogy az ajándékcsomagot nyugodtan lehet arra lehet küldeni.

5. Önjelölt Petrocellik Hatalmas természetes jogi érzékkel megáldott embertársaink, akik hallottak már a fogyasztóvédelemről, illetve egyéb jogsegély szervekről. Ők azok, akik a jogi óvadék (kaució) fogalmát "kaukcióként", a kötbért pedig "ködbérként" emlegetik mind szóban, mind írásban.

6. Gonosz Legyek Megemlítik a levélben, hogy teleköpik az internetet a cég negatív hozzáállásával, a szar termékeivel, stb. Fórumoznak, rendszerint munkanélküliek, vagy nyugdíjasok, de sajnos internetelőfizetésre éppen van pénzük. Életük legfőbb értelme: ártani bárkinek, bármi áron.

7. Jóindulatú Balfácán Megpróbálja leírni problémáját, de az sajnos semmilyen emberi nyelven nem sikerül neki. A céges válaszoló megpróbálja komolyan venni, válaszol neki értelmesen, amibe emberünk belezavarodik, mert nem érti. Felháborodásában rendszerint átváltozik Gonosz Léggyé, vagy Önjelölt Petrocellivé, opcionálisan bármelyiket kombinálja a Kőbunkó ismérveivel.

8. Anti IT Nem ért a technikához minimális elvárható szinten sem, de használja korunk vívmányait. Számára google=böngésző=internet, és a sort a végtelenségig folytathatnám. Ő az, aki ír egy panaszos levelet, és ha válaszolsz arra, akkor megkérdi, hogy honnan tudod a titkos e-mailcímét. Sokszor lárva teste Önjelölt Petrocelli pillangót rejt...

9. Normális Reklamáló Ritka típus, de van ilyen. Ír megszólítást, elköszönést, pontosan kifejti a problémáját, megoldást keres, nem felelőst. Meg kell becsülni őket, nehogy átváltozzanak a válaszadó hülyeségéből kifolyóan!

A válaszadó mit tehet? Álljon mindig normálisan és rugalmasan a helyzethez, és legyen udvarias, mert a "vevő a király"! Folyt köv. hamarosan.

Szerkeszthető twitterlista

Az amúgy sem túl régi twitter listázási lehetőség tovább fejlődött. Ha rákattintunk egy listánkra, megjelennek a lista által követett userek csiripjei. A tweetek felett jobbra rákattinthatunk a "view list page" linkre, így eljutunk listaoldalunkra. Itt jobb felső sarokban klick az edit-re, és ez a kép jelenik meg.

A descriptionnél megadhatunk egy kis leírást a listáról, erre 100 karakternyi esélyt kapunk. Ékezetes karakterek kerülendők, mert azok helyén még kérdőjelek jelennek meg. Beállíthatjuk külön azt is, hogy a listánk publikus legyen, vagy korlátozott.

A beállítások után a leírás megjelenik a lista fejlécében.

A Google egyelőre nem ezt a descriptiont jeleníti meg a találati listában, de elképzelhető, hogy ez változni fog.

Twitter termékelőnyök, miért szeretjük a Twittert?

Sokan sokat írtak már a twitterről, de magyarul a legfontosabb előnyeit még nem láttam összeszedve. Ezért most erre tettem kísérletet:

1. Gyors információ (idő dimenzió)

Real time, azaz azonnal közölhetünk információt, amint a publikálásra szánt esemény megtörténik. Ezzel a mai kor talán egyik legfontosabb követelményének tesz eleget, gyors. A gyorsasághoz hozzátartozik az is, hogy az infók rövidek. Egy üzenet 140 karakter, így az egész könnyen emészthető.

2. Információ bárhonnan (tér dimenzió)

Ha hozzáférsz a nethez, vagy van mobiltelefonod, és olyan helyen vagy, ahol ezek működnek, akkor tudsz publikálni a twitteren. Korunk másik nagy kihívásának tesz eleget, lerövidíti a távolságokat.

3. Kölcsönös információáramlás

Nem csak fogadni tudsz információt, hanem adni is. Ez az internetes, webkettes kommunikáció egyik kiemelkedő előnye a klasszikus kommunikációs csatornákkal szemben. Az embereknek szimpatikus, ha megmutathatják magukat és elmondhatják véleményüket.

4. Egyedi információ(k) (személyre szabott)

Olyan információhoz férhetsz hozzá, amihez csak kevesen (csak azok, akik ugyanazt a csatornamixet követik, mint te). Te állítod össze, hogy kiket követsz, így szelektálod az infókat. Csatlakozhatsz olyan csatornákhoz, amelyek neked fontosak, és azoktól gyorsan kapsz infókat. Lehet, hogy egy infó másoknak nem mond sokat (pl. meghívás egy személyes találkozóra), de neked nagyon fontos.

5. Nyilvános információ (hozzáférhetőség)

Igaz lehet korlátozni, hogy ki férjen hozzá egy csatornához, de a legtöbb twitter csatorna nyilvános.

6. Kategorizálható információk (listázhatóság)

Óriási tömegű információ áramlik a twitteren, de a listák által tudsz kategorizálni. Így az egyes témákra külön fókuszálhatsz.

7. Írásbeliség (követhetőség)

Verba volent, scripta manent. Mondották a rómaiak. Az írásos forma miatt követhető. (Előny a telefóniával szemben, ahol ugye a szó elszáll...)

8. Mérhetőség

Különböző twitteres alkalmazások segítségével mérheted magad. Mennyire népszerű a twitteroldalad, mennyire nagy a befolyásod. Ilyenek pl. http://klout.com/, http://twitter.grader.com/. A jó mérhetőség általában elmondható az online dolgokról, ellentétben egy csomó offline eszközzel.

Az AIDS csodálata, lapszéli gondolatok marketinges módra

A cím elég kemény, hiszen ki akarná csodálni korunk pestisét, az AIDS-et, jobban mondva az immunhiányos tünetegyüttest okozó HIV vírust?

"Fas est ab hoste doceri"

Ovidius mondotta: "Szabad az ellenségtől is tanulni." Bizony ez a szörnyű vírus az emberiség nagy ellensége, ugyanakkor nagyon ügyes. De mit tud, amit el lehet lesni tőle? Nem vagyok orvos, szóval nem a HIV vírus biológiáját szeretném egy magasröptű posztban előadni, csupán a marketinges számára fontos tulajdonságokat szeretném kissé alternatív módon boncolgatni.

Alkalmazkodó rugalmasság

A HIV a jelenlegi orvostudomány olvasatában megállíthatatlan, és ez annak köszönhető, hogy szerkezetét úgy tudja változtatni, hogy ne ismerjék fel az ellene bevetett anyagok. Szóval roppant módon alkalmazkodik a környezethez, a környezet veszélyeihez, és ez fenntartja elpusztíthatatlanságát.

Kulcsszavak: gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik a környezet változásaihoz, és ezt a megfelelő módon teszi.

Melyik vállalkozás nem szeretne ilyen lenni? Mondjuk a MÁV-nál és a BKV-nál nem látjuk a ezt a szándékot, de a racionálisan működő vagy működni próbáló szervezetek igyekeznek ilyenek lenni. De akár egy személyes karrierút során is fontosak lehetnek ezek a kulcsszavak.

Azonosulás - beépülés

A HIV úgy támadja meg a fehérvérsejteket (amelyek a kürokozók ellen védenek), hogy képes a sejthez kötődni, és a kötődés segítségével lemásoltatja magát. Így tulajdonképpen a vele szembenálló oldal nem ismeri fel, sőt, ő maga terjeszti.

Ez a mechanizmus pedig több sikeres marketingmódszerre emlékeztet. Elsőként a gerjesztett szájreklám jut eszembe, ahol a marketinges üzenet beépül a "gazdatestekbe"(fogyasztókba), akik azt maguk másolják le, és adják tovább. Hasonló elven működnek a közösségi oldalakon elhullajtott reklámok. A reklám közlője beépül, megoszt, és innentől fogva az üzenetet a fogyasztók továbbítják. A multi-level marketing modell is így működik, igaz itt a közvetlen eladáson van a hangsúly, szóval itt maga a termék (is) jár kézről kére, fogyasztóról fogyasztóra.

Tanulság

Bízva abban, hogy a példa nem volt túl morbid, remélem elérte célját. Néha érdemes rácsodálkozni a természetre, akár a szépségeire, akár a szörnyűségeire, és kicsit kizökkenve az iroda nem túl gondolatserkentő közegéből tanulni a körülöttünk lévő dolgokból, akár más kontextusba helyezve azokat. Ki tudja, lehet, hogy egy új, nagyszerű marketingmoddell így fog egyszer megszületni, vagy egy meglévő tökéletesedni, ha ki merünk lépni a keretek közül?

Gondolatok a Twitter mikroblog használatáról

Twittter definíció by Wikipédia:
„A Twitter ismeretségi hálózatésmikroblog-szolgáltatás, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak (formázatlan szövegként, maximum 140 karakter hosszúságban) SMS-ben, a Twitter honlapján, azonnali üzenetküldő alkalmazásokon, egyéb, a TwitterAPI-t használó programokon (például Twittertop) vagy webes szolgáltatásokon (például Netvibes) keresztül.”
Mire jó?

• Gondtalan csevegés (LindaZimany)
• Nagyon gyors hírközlés (újságírók, vagy magánemberek)
• Közösségi események megszervezése (közös sörözés, babázás)
• Chatelés (ha nincs más)
• Termék/szolgáltatás népszerűsítése

A kezdet
Az ember bepötyögi kedvenc böngészőjébe, hogy www.twitter.com, és máris a világ jelenleg legkedveltebb mikroblogján találja magát. Egyelőre magyarul nem, csak angolul, spanyolul és japánul elérhető az oldal, szóval a „magyar monitorra magyar Twittert” még várat magára. Igaz okulva a Google/Facebook kisebb nyelvek felé történő nyitásából hosszútávon várható a magyarítás.
Regisztráció
A Sign Up gombra kattolva elindítjuk regisztrációnkat, sorban:

Teljes név:
Felhasználónév:
Jelszó:
E-mail cím (működő, még nem regisztrált):
Ellenőrző szavak másolása (humanoid mivoltod bizonyatásául, CAPTCHA):

Kitölt, boldog :-)

Beállítások
És a „Create my account” gombra kattolva már boldogan csiripelhetünk is a twitteren.
Az első lépés, a settings menüpontban lecsekkoljuk, hogy mit tudunk megbabrálni. Időzóna beállítása (roppant hasznos), sajár url megadása (na itt már a nárcisztikus exhibicionisták szeme felcsillanhat), jelszóváltoztatás (rendszergazdák benedvesedve), US, Canada, UK, India, New Zealand szerencsés lányai/fia telefonról, sms-ben is nyomhatják, a világ árnyékos oldalán ez a szolgáltatás még kétséges. Értesítések (ha tudni akarsz pár dologról, illetve ha csak egy SPAM nevű felhasználó levelezget veled), képfeltöltés magadról, céged logojáról, anyósodról szívmelengető funkció, amúgy egy csapzott veréb jelenik meg üzeneteid mellett. Háttérkép választása (ez jót tesz mindenkinek), és az utolsó (Connection) fülön az esetleges twitterre írt alkalmazások, ezt kis tapasztalás után megismered.
Find people
Egyedül nem megy, így megkeressük ismerőseinket, ha vannak a Twitteren. Ezt a find on other networks fülre kattintva tehetjük leggegyszerűbben, ahol google, yahoo vagy aol fiókunkhoz tartozó levelesládánk címét és jelszavát bepötyögve megláthazjuk, hogy mely ismerősünk twitterezik. Ha szeretjük őket, bejelölhetjük.
További lehetőség, ha a find on twittert használjuk, itt különböző bűvszavak ékezet nélküli beírásával (pl. szorosdenemrum) próbálhatunk szerencsét. Kb. 20000 - 30000 fős a szittya tábor, zömük újságíró, celeb, haladó IT szakember, cég (nyáladzó marketinges) vagy egyszerűen unatkozó agysejthiányos (ez a legnépesebb kaszt). Amennyiben vannak külföldi ismerőseid, akkor kb. 6-7 millió aktív felhasználóból válogathatsz. Ha mégis magyarokra vágysz, keresd fel a http://yamm.hu/, vagy a http://twittertop.hu/ oldalakat, amelyek tulajdonképpen a twitterre írt alkalmazások, és a magyar twitterezők nagy részét fellelheted itt a twitteres nicked és jelszavad megadásával.
A yammen van külön celeb rovat, itt LindaZimany neve szúrja az ember szemét leginkább. Ha a fogékony vagy az igazán nagyvilági picsogásra, ne habozz a neve alatt lévő follow gombra kattintani, és már csatlakoztál is az internet szellemi minimum mércéjét jelentő twittercsatornához. Sajnos Győzike még nem nyomja, de ígérte, pár éven belül elvégzi az első elemit, és így az olvasni tudó twitterezők is élvezhetik logikai rendszerbe szedett rövidke betűsorait.

Celebeken túllendülve nézzük, kik között tudunk még keresni. Rögtön itt egy fura jelenség, kristofsteiner, aki maga sem tudja eldönteni, hogy egy brand, vagy celeb, mi most brandként kezeljük, hiszen saját blogoldalát reklámozza állandóan, marketinges szempontból nem feltétlen helyesen.

Kristóf ugyanis mindig blogjának kezdőlapjával kampányol, régi twittjei is a legfrissebb tartalomra hivatkoznak.

No de nem csak honlapot lehet reklámozni, hanem ugye terméket is, Kristóf épp sic! „Gumumatrac a Gangeszen” című könyvét promózza, előtte hangyányit elhinti a bookline honlapcímet, ahol a remekmű pénzzé válik számára. Nesze neked Garcia Marquez, Kertész Imre, meg a többiek…
Lehet fikázni bátran a magyar celebeket, de LindaZimany és kristofsteiner is jóval több követővel bír, mint pl. a HVG vagy azindex csatornája. Jólmegmondva, olyan a Twittered, amilyen az társadalmad… De hol késik a Mari Zsuzsi?
Ennyi agyzsibbasztás után lépjünk tovább, nézzünk egy újabb értelmes funkciót. Kris twittjeiről nehéz leszakadni, így maradunk nála, hiába, ha valaki érdekesen él…

Twitpic, képek megosztása a twitteren. Szemléltetőanyag, Now that’s what we call HOT, egy igazi VIP Britney táska, amely a feltöltő fiatalember tulajdona. Hogy is van a régi mondás? Sorry Britney, I love techno :-)

Ami viszont figyelemre méltó, Kristóf közlési módja: „@kornelherbert http://twitpic.com/ldmnk - Now that's what I call HOT! :-) 5:20 PM Oct 13th from TwitPic”, kukac a felhasználónév előtt, hát mit akar Kristóf ettől a gyermektől egy kukaccal? Helyes megfejtés: válaszol kornelherbert utolsó twittjére. Ha már így belemelegedtünk a twittelésbe, nem csak válaszolni lehet a twittmezőben, hanem kedvencnek jelölni is egy csiripelést. Csak annyit kell tenni, hogy az általunk megkedvelt csiripelés fölé húzzuk egerünket, majd a megjelenő csillagocskára kattintunk, és örülünk napkeltétől napnyugtáig.
Mi történik azokkal, akik rengeteg csatornát kezdenek el követni, és nem igazodnak ki a sok csiripelés közepette. No erre jók a listák. A követőink csoportjától jobbra találhatjuk listáinkat, amelyeknek segítségével kategorizálhatjuk azokat, akiket követünk. Az adott listában csak azoknak a twittjei jelennek meg, akiket oda beskatulyáztunk. Hurrá, nem kell 1000 csiripelésen átszaladni, ha pl. 3 listát készítünk. Prostituáltak, Celebek, Egyebek. Az Egyebekre ránézünk minden második karácsonykor, a Celebekre naponta, a Prostituáltakra félóránként, és mindent naprakészen tudni is fogunk a világról. Akiket gyűlölünk, azokat a block XY illetve jelentem spamként XY-t gombok megnyomásával taszíthatjuk az internet kénköves pöcegödrébe. Ezen hasznos funkciókat egy kis fogaskerék alá rejtve találhatjuk meg.
Elég monitort pazaroltam erre a bejegyzésre, egy dolog maradt hátra, ez az önpornózás, akarom írni promózás, ha valaki nem rettent el teljesen az amúgy 10-es skálán legalább 7-es mértékig hasznosnak vélt twittertől, és akinek tetszett a poszt, az kövesse bátran a marketingmask nevű felhasználót, remélem mindenki emlékszik: find people, find on twitter, marketingmask, search, follow…

Tűzben edzett acél - Erősödő erős márkák a válságba

Mi az, amit az erős márka jobban tudhat, mint egy kevésbé erős? Mi történik olyankor, amikor egy válságkörnyezetben élő közösség keresi a még számára megengedhető maximális fogyasztást?

Feltételezhetjük, hogy az emberek saját preferenciarendezésüknek megfelelően akarják maximalizálni a fogyasztásukat. Ez összetett probléma, ugyanis általában árban minimalizál a többség, illetve minőségben maximalizál, szóval ár-érték arányban szeretünk normális esetben maximalizálni. A kérdés az, hogy az értéket mi jelenti számunkra? Presztízstermékeknél előfordulhat, hogy az ár maximalizálása a presztízsfogyasztó "sznobok" számára egyben ár-érték maximalizálást is jelent, tehát az ár (néhány tulajdonsággal együtt) ez esetben kielégíti a termékkel szemben állított végső elvárást.

Tehát, az optimalizáció során van egy preferenciahalmaz, amelynek a maximuma egy ideális termék. Jelöljük ezt X-szel. X egy n változós függvény, ami maximumát akkor éri el, ha minden változója maximális, minimum értéke pedig 0. Vannak olyan változói, amelyek, ha 0 értéket vesznek fel, akkor az egész függvény is 0-t vesz fel, illetve vannak olyanok, amelyek felvehetnek 0-át, de a függvény attól még nem 0. A függvény 0 értéke az a pont, amely esetén az adott termék fogyasztása teljesen haszontalan, vagy káros, azaz megbánáshoz vezet. Azokat a változókat, amelyek ha felvehetnek 0-át, akkor a függvény értéke 0 lesz, nevezzük kritikus változóknak, amelyek pedig 0 érték felvétele esetén nem nullázzák le a függvényt, nevezzük mellékes változóknak.

Megérzésem szerint a kritikus változók azok, amelyek egy vásárlás folyamán főmotivátorként hatnak. A fő motivátorokat nagyon nehéz kategorizálni, modellünkben feltételezzük, hogy ezek a motivátorok Maslow szükségleti hierarchia piramisának egyes szintjein elhelyezkedő motivátorok. Ahogy a fogyasztóknak csökken a diszkrecionális jövedelmük, kénytelenek mindinkább lemondani egy-egy magasabb szinten elhelyezkedő motivátorról. Ez azt jelenti, hogy a termékben már nem az önmegvalósításukat, nem az esztétikai, illetve kognitív szükségleteik kielégítését keresik, hanem egyre inkább a fiziológiai és biztonsági szükségleteiknek a teljesítését próbálják beteljesíteni.

Az erősebb márkák általában komplex szükségletkielégítő lépcsőkkel rendelkeznek, az első néhány szintjük stabilabb, szélesebb, mint a gyenge márkáknak, felsőbb szintjeik pedig megvannak, ellentétben például a Tesco kóla önmegvalósítási vágyat nem ébresztő, nem létező szintjével. Ha megnézzük a Coca, vagy a Pepsi kommunikációját, rendszerint arról beszélnek, hogy igen, ez vagy te, mutasd magad, szeress valamit, szeress valamit csinálni, ismerj meg valamit. Egy olcsó saját márka csak annyit üzen, hogy vedd meg, az alapszükségletedet kielégíti, és mondjuk nem veszélyes az életedre, de plusz dolgok nincsenek benne. Így, egy gyengébb recesszióban az emberek többsége a masszívabb talapzattal rendelkező márkák felé fordul, ha megteheti, mivel azok kisebb kockázattal ígérik a felértékelődő alacsonyabb hierarchiaszinten lévő szükségletek kielégítését, mint a gyenge márkák kevésbé erős ígéretei.

Viszont, amikor az egyén belép egy olyan szituációba, hogy ezt a masszív biztonsági alapot sem tudja "megvásárolni", akkor kénytelen elfordulni a magas biztonsági szinttől, és egyszerűen azt vásárolja, amit megengedhet magának. Ekkor viszont fennáll a veszély, hogy nem csupán az előzőekben definiált mellékes változók vesznek fel 0 értéket, hanem esetleg egy kritikus változó is 0 lesz, ami az egyre szűkösebb erőforrás (jövedelem) nagyobb valószínűségű pazarlását jelenti.

Így egy olyan ember, akit nem gyötör meg nagy mértékben a válság, inkább marad azoknál a termékeknél, amelyek egy felsőbb maslow-i szintet kommunikálnak, mivel egy felsőbb emelet kommunikálása elhiteti, hogy a piramis talapzata egyáltalán létezik, és stabil. Így az olyan termékeknél, amelyek nem túl nagy értékűek (hamburger, üdítőital, csokoládé, stb…) az emberek hajlandóak kicsit többet fizetni azért, hogy egy kritikus változó a preferenciahalmazban nagyobb valószínűséggel ne legyen 0. Így csak azt a jövedelmet kockáztatják, ami egy magasabb hierarchiaszint megfizetéséhez szükséges. Ha ez az összeg (kalkulálva a kockázatokkal is) kisebb, mint az alap hierarchiaszint elérésének költsége, akkor a fogyasztó inkább választja a márkásabbnak vélt terméket, mint az olcsó, no name-et.

Gyakoriságok bűvöletében

Az internet egyik legfontosabb jellemzője, funkciója, hogy villám gyorsan eljuttatja hozzánk azt a tudást, amelyet 20-25 évvel ezelőtt komoly erőfeszítésünkbe tellett volna összeszedni.

Ma például a különböző keresők segítségével rengeteg dolgot megtudhatunk anélkül, hogy professzorok előadásait hallgatnánk, a téma szakértőivel konzultálnánk, vagy a könyvtárakban bújnánk a szakmai kiadványokat.

Az egész modell a gyakoriságok körül forog. A kifejezések megtalhatósága attól is függ, hogy az adott kulcsszót szerepeltető oldalt mennyire kattintották szét az eddigi látogatók. A gyakrabban látogatott oldalak általában előkelőbb helyen jönnek fel, amely befolyásolja azt, hogy a jövőben kereső emberek mire kattintanak. Hiszen manapság a kereső első oldalán feljövő találatok számítanak láthatónak, az ott elfoglalt rangsornak is kiemelkedő szerepe van, az első szinte mindent visz.

Szóval az első pár keresőben megjelenő találatot érzékeli a user valóságnak egy adott keresőszó kapcsán, ami hátrébb van, az tulajdonképpen nem is létezik. Így akár egy kitartó keresőszó szponzoráció, vagy egy jól sikerült honlapoptimalizálás megváltoztathatja a vélt valóság képét. Képzeljük el, ha egy ember vagy cég kezébe kerül mondjuk egy keresőszóhoz tartozó első 10-20 találat, akkor az azzal a szóval kapcsolatos érzékelt valóságot egy illető a saját meglátása szerint formálhatja, szinte teljesen szabadon.

Ma Magyarországon a keresőpiacot szinte teljes egészében uralja a Google, szóval magyar nyelven elég egy kereső irányába optimalizálni.

A gyakoriságok bűveletének egy "helyes" gyakorisági sorrendállítás esetében hihetetlen haszna lehet. Viszont a kritika nélküli elfogadás, mint általában, itt is jelentős veszélyeket okozhat. Erre példa lehet a helyesírás. Mi van, ha valaki a Google-t helyesírás ellenőrző programként használja. Ha valamit rosszul írunk be, sokszor feldob egy javaslatot a helyes írásmódra, de mi van, ha nem? Nézzünk egy triviális példát! Ha csak magyar találatokat választunk, akkor a hülye szóra 795 000 ly-es, és 14 800 db j-s találat érkezik, a j-s írásmódnál feldobja, hogy ezt inkább hülyének kellene írni, ha már egyszer hüje valaki... Itt elég egyértelműen billen a mérleg a helyes irányba. Nézzük idézőjelben azt, hogy 1-jén! 1-jén - 406 000 találat, 1-én 318 000, hát, nem kétharmados többség, de a jó írásmód nyer, igaz rossznál nem ajálja fel a helyes megfejtést. Nehezítsünk kicsit! A feladat idézőjeles keresésben a "Nagy-New York-i" szó helyes leírása. 2 530 magyar nyelvű találat az előbb leírt helyes verzió mellett, és 3 180 úgy, hogy az i képzőt kötőjel nélkül írjuk helytelenül. Nem is beszélve a találatok egyéb hibáiról. Szóval egy helytelen gyakoriság tovább gerjesztheti egy helytelen dolog népszerűségét, ez majdnem olyan, mint a hülyék demokráciája, ahol a legbolondabb embert választják vezetőnek a puszta szimpátia alapján az emberek...

Hazánkban is elérhető a Google influenza trendekkel foglalkozó oldala, ahol különböző kutatások bástyázzák körül azt az állítást, hogy azon a helyen, ahol sokan keresnek az influenza szóra, nagyobb a valószínűsége a járványnak. Jelenleg Magyarorszára is magas influenzagyakoriságot mutat a térkép, pedig jelenleg inkább a pánik hatalmasodott el nálunk, a járvány szerencsére nem. Szóval itt arról van szó, hogy egy vélt valóság alapján az ember azt hiheti, hogy nálunk influenzajárvány van. Ez a H1N1 influenzavírus által generált pánikhangulat közepette negatív kihatással lehet akár a magyar turizmusra, és közel olyan károkat okozhat a szektorban, mint egy igazi járvány.

Szóval a virtuális valóság helyenként átcsaphat virtuális valótlanságba is, a kellő kritikai fogadtatás mindennel szemben fontos lehet, a gyakoriságok bűvöletének világában meg különösen.

Az onlinemarketing költészete, google adwords és a twitter

Ha korlátok közé szorítunk valamit, azzal két dolog történik egyszerre:

• leszűkül a mozgástere,
• kapaszkodhat egy korlátba.

Az onlinemarketing az elsőt nem nagyon szereti, a másodikat viszont minden bizonnyal szeretné kihasználni. Az internet területén talán a két legnépszerűbb ilyen "korlát" a google adwords és a twitter.

A google fizetett keresési találatai a címsorban 25 karaktert engedélyez (kék aláhúzott), a szöveges részben kétszer 35-öt (fekete), illetve a megjelenített linknél szintén 35-öt (zöld).

Lényege, hogy bizonyos előre kijelölt kulcsszavakat szponzorál a hirdető, amelyek a keresőbe való beírásakor a szponzorált hirdetések között feljön egy hasonló kis szövegdobozka, mint amilyen a képen látszik. Rákattintva egy hirdető által megadott oldalra jut a user.

A másik ilyen tömör hirdetési lehetőséget biztosító felület a twitter. Ez egy mikroblog, ahol 140 karakter áll rendelkezésre az örökkévalósághoz. Tulajdonképpen a regisztráló egy hírcsatornát hoz létre, ahol ő közzétevő és fogadó is egyben. Ha valakinek feliratkozunk a csatornájára, akkor láthatjuk az általa szerkesztett twitteket, amelyek kb. így néznek ki.

A 140 karakterben lehet közzétenni linkeket is, amelyeket a twitter összetömörít, így több szöveget lehet melléjük írni. Előszeretettel használják netes újságírók a belinkeléses megoldát a legfrissebb cikkek közzétételére, igaz így a normál szöveges rész még kevesebb, mint 140 leütés. Tulajdonképpen bárki, aki el akar vezetni egy másik internetes oldalra, az használhatja ezt a megoldást arra, hogy egy ilyen rövidke tartalmat egy másik online lokáción kibontson. Persze jópáran csak egyszerűen elcsiripelik, hogy mi történt velük minden második percben kicsit szétspamelve az étert, ez is egy módszer az imidzsépítésre. Zimány Atomfizikusleszek Linda is ezzel a módszerrel tudatja rajongóit arról, hogy tétova topánkái mikor gázolnak át a Gucci üzlet küszöbén.

Marketing szempontból általában mindkét tömör, szöveges eszköz leginkább azt a célt szolgálja, hogy minimális tartalomba ágyazott maximális mondanivalóval usereket egy mélyebb tartalom elérésére sarkalljunk. Egy kicsit az egész emlékeztet a manapság Európában is egyre népszerűbb haiku műfajra, amely egy olyan háromsoros japán vers, ami soronként 5-7-5 szótagban egy nagyon tömör tartalmat közöl, alkalmasint kicsit blickfangosan.

Szóval, a szövegírók új kihíváshoz jutnak a mai világban, ami felfogható egy újfajta reklámköltészetnek is. Hogy napjaink webtrubadúrjai mennyire művésziek, illetve milyen mértékben fűzfapoéták, azt az internet ezer fejű cézárja, a userek csoportja eldönti.

Színek és hatásuk a reklámban

A színekről általában

Az agyunkba bejutó adathalmaz legjelentősebb része a látáson keresztül kerül feldolgozásra, így a marketingben nagyon fontos, hogy az érzékelő miként látja adott hirdetésünket. A látott dolgoknak kiemelkedő tulajdonsága a szín. A posztban szeretnénk összefoglalni azokat a gyakorlatias dolgokat, amelyek fontosak lehetnek egy marketinges számára a meggyőző, releváns színösszeállításban akár egy reklám, akár egy termékcsomagolás kapcsán.

A 3 alapszín (elsődleges szín) a piros, a kék és a sárga. Ezeknek a színeknek a felhasználásával keverhető ki a 3 másodlagos szín: a narancssárga, a zöld és az ibolya. A fekete tulajdonképpen a fény, illetve a szín hiánya, a fehér pedig az összes spektrumú színt tartalmazza, prizmával való törésével kinyerhetjük belőle a különböző színeket.

A színkörben az elsődleges és a másodlagos színek egymást váltaakozva követik, (kék, zöld, sárga, stb...), egymással szemben pedig a kiegészítő (komplementer) színek helyezkednek el, ezek kiemelik egymás sajátosságait.

Kiegészítő, egymás tulajdonságait kiemelő színpárok:

• piros-zöld,
• narancssárga-kék,
• sárga-ibolya.

Magyarországon ezeket a kombinációkat látványosan használják a politikai pártok, az MSZP logó szegfűje és felirata a piros és zöld színt, a Fidesz honlapja, és gyakran a plakátjai pedig a kék és narancssárga komplementer párt.

A színkör egymás melletti színei harmonikusak, mivel van közös összetevőjük.

Az egymást ütő színpárok azok, amelyek se nem szomszédosak a színkörben, se nem komplementerei egymásnak. Ezek általában figyelemfelkeltőek, de durvábbnak hatnak, mint a komplementer színek. Ilyen párok például:

• piros-kék,
• piros-sárga,
• zöld-narancssárga,
• zöld-ibolya.

A szín észlelése

A Wikipédia ezt írja a színek észleléséről:

"Az emberi szemben háromféle színérzékelő receptorsejt van, ezek a csapok, amelyek a hosszú, közepes és a rövid hullámhosszú fényre érzékenyek (L,M,S). A különböző hullámhosszú fény ezeket más és más mértékben stimulálja: 

• a sárgászöld az L és M csapokat egyformán erősen, de az S csapokat kevéssé aktiválja,
• a vörös fény az L csapokat sokkal inkább, mint az M csapokat, az S csapokat nehezen,
• a kék-zöld az M csapokat erősebben, mint az L csapokat, és az S csapokat egy kicsit erősebben, és a pálcikáknak is ez a fő stimulálója,
• az ibolyára majdnem kizárólag az S csapok válaszolnak. 

Az agy ezekből az információkból alkotja meg a különböző színeket a különböző hullámhosszakhoz."

Színkeverést két módon alkalmaznak a gyakorlatban, egyik az additív (összeadó) színkeverés, amikor monokromatikus (egyféle frekvenciájú fényt tartalmaz) színeket egymással kevernek. Ennek az alapszínei a zöld, kék és a piros. Ezt alkalmazzák például a TV képernyőn is.

Szubtraktív (kivonó) színkeverés az, amikor bizonyos összetevőket kivonnak a színekből. Ennek a technikának az alapszínei a sárga, a cián és a magenta. Ezt alkalmazzák például a nyomdászatban.

Színek érzékelése az agyban

A színérzékelés végső soron az agyban történik, a szem receptorai csupán felfogják a külvilág jeleit, az agy állítja azokat össze. Kisgyermekkorban a színfelismerés a jobb agyféltekében történik, de az idő múlásával ez áttevődik a bal agyféltekébe.

A pirosas színek a retina hátsó részén érzéklődnek, ahol a szemlencse domborodik. Ezért olyan, mintha ezek a színek felnagyítódnának, közelednének.

• A piros és a narancssárga izgató, sürgető, agreszív színek, előugranak más színek közül.

A kék és a zöld a retina első részét ingerli inkább, ahol a szemlencse lapos, így ezek kisebbnek, távolodónak tűnnek.

• A kék és a piros kisebbnek, távolodónak hat, szerencsésebb ezeket háttérnek választani, mert nem nyomják el a lényegi, kiemelt képi elemeket.

Figyelemfelkeltés szempontjából a színek sorrendje (első a legfigyelemfelkeltőbb):

1. narancssárga
2. piros
3. sárga
4. zöld
5. kék
6. lila

Azonosíthatóságukat tekintve a színek sorrendje (első a legkönnyebben azonosítható):

1. piros
2. zöld
3. sárga
4. fehér
5. kék
6. lila

A figyelmet legjobban a tiszta színek vonják magukra, a kevertek kevésbé:

• piros
• sárga
• kék

Természetes fényben a meleg színek kifejezőbbek, így természetes fénynél látható hirdetéseknél ezek szerencsésebbek:

• sárga
• narancs
• piros

Éjszaka a hideg színek jobban láthatóak, a kék szín a legjobban. Érdemes kék neont használni éjszaka. Hideg színek:

• kék
• lila
• zöld

Színek, amelyek nagyítják a tárgyakat a nagyítás sorrendjében:

1. sárga
2. fehér
3. piros
4. zöld
5. kék
6. fekete

A világosabb árnyalatok nagyítanak, a sötétebbek inkább kicsinyítenek.

A férfiak fogékonyabbak a kék színre, nem véletlen, hogy a férfiaknak szóló termékek közül sok kékes csomagolásban van. A nők nagyobb százalékban reagálnak a piros színű hirdetőanyagokra.

A cikk hamarosan folytatódik!

Források:

• Móricz Éva -Téglássy Tamás: Kreatív tervezés a reklámban (2004)
• A magyar Wikipédia

Ernőt elszabták

"Kedves Szerencsétlenek!

Ha kevesebb a pénzetek a válság miatt, kicsit hülyék vagytok, de szeretnétek felnézni egy igazi balfácánra, akit nyüstöl a köcsög főnöke, mint ahogy titeket is, és csak azért nem borítjátok rá az asztalt, mert nem találnátok melót, ha kirúgna titeket, akkor gyertek be a Burger Kingbe, és vegyetek nyomi menüt!

Burger King, ahol szeretjük a nyomikat"

Tulajdonképpen ezt üzeni számomra a Burger King legújabb kampánya, amibe belebotlunk plakáton, TV-ben, interneten, eladáshelyen egyaránt. Nekem személy szerint nagyon nem tetszett, és az ismerőseimtől is csak negatív kritikát kaptam, gondoltam körülnézek a neten, hátha találok róla pár jó véleményt. Nos, ez így is történt.

A pozitív megítélés empirikus elemzését szeretném közzétenni, azok két fő csapásirányt követnek:

- Vagy tőszavak használata emotikonokkal: "Ernő :-)))))))))))))))))"

- Vagy bedőlés a reklámban hallott losungok valamelyikének: "Tényleg, ez a reklám olcsóbb lehetett, hiszen milyen egyszerű."

Nos, elnézve a kampány intenzitását 80-100 millió alaphangon lehetett a média + a kreatív költség. Általában a médiafelületek egy ilyen típusú kampányban azért sokkal jobban viszik a pénzt, mint magának a kreatívnak az elkészítése. Megy a TV-ben, plakátot is láttam, a Burger King honlapján is megjelent, az eladáshelyen is kitették, szóval, adnak az érzésnek rendesen.

Apropó, egy ilyet az Oktogonnál lévő éttermüknél mgörökítettem, íme:

A jó ég tudja, hogy a hajon lévő fehér korparétegnek tűnő elárazott glória tudatosan akar passzolni az olcsó stílushoz, vagy Ernő csorba ollóval vágta körbe magát, esetleg épp lefagyott a Photoshop...

A Youtube-ra feltett videó feltöltési dátuma szerint szeptember 1-jén indulhatott a kampány, 20 nap alatt 8100 ember volt kíváncsi rá itt, a Videán ezen felül még 900. Az ember úgy érezné, virálban talán nagyobb létjogosultsága lett volna egy hasonló szpotnak, de ez az út az ottani marketinges csapatban nem merült fel, vagy már nem volt rá kapacitás. Pedig a videófeltöltőkre nem a 30 másodperces opuszt töltöttek fel, ott dupla idővel büntet a burgerkirály

A Youtube-os kommenteket olvasva (30 db) 8 nyilatkozik pozitívan vagy semlegesen, 22 pedig inkább fintorogva, kicsik a számok, de ez is mond valamit azért az általános hangulatról.

Egy Burger Kinges eladó is ír a hozzászólók között (Talán aranybillentyűjű kommentelőnk lesz a következő reklám sztárja.), ő arról számol be, hogy a betévedők elég nagy százalékban kérik az Ernő menüt, a skót ajánlat azóta visszaesett. Persze a végelszámolást azért megnézném, mennyit hoz Ernő hosszú távon a márkának.

Youtube videó itt:

A célcsoportot tekintve eléggé lefelé pozicionál a Burger King, ugye válság van, az emberek csóróbbak lesznek, elvesztik a munkájukat, vagy úgy érzik, hogy közel állnak ehhez, hát, szóljunk hozzájuk, a válság veszteseihez! Persze az emberek nem szeretik, ha ezt tudják róluk, és nem is szeretik elhinni magukról, hogy vesztesek. Mit ér el a Burger King ezzel a húzásával? Talán akiknek a lelkét igazán megérintette Ernő és mondanivalója, azok bemennek a Mekibe, és azzal boldogítják az ottani kiszolgálókat, hogy kérnek egy Ernő menüt...

Pontos célzás a sikeres vadászat kulcsa (Az online targetálás alapjai)

A rabbitblogon olvatam egy cikket a viselkedés alapú online célzásról, amely kicsit beindította a fantáziámat. Miről is van itt szó? A dolog lényege, hogy valamilyen módon adatokat gyűjt a médiatulajdonos a felületén (oldalán/oldalain, keresőjében, webshopjában) tevékenykedő userekről, ezeket az adatokat reklámszempontból értékes információvá sűríti, majd az információk alapján egy vélt preferenciarendezésnek megfelelő tartalmakat közöl az oldalán böngészők felé. Összefoglalva a végcél az, hogy az internetező a leginkább őt érdeklő reklámokkal találkozzon. Ez növelheti az ő elégedettségét, illetve a reklám hatékonyságát, ami pozitívan hat a médiatulajdonosra és a hirdetőre egyaránt. A rabbitblogos cikk a targetálás módszereivel foglalkozik, itt a targetálás alapjával fogunk.

Milyen módon történhet ez az adatgyűjtés? Mi a targetálás alapja?

0. Nincs adatgyűjtés

Lényeg: tulajdonképpen a sötétben lövöldözünk sötétben látó készülék nélkül

Megfigyelés tárgya: (nincs, vagy csupán a felület tartalmából következtet a hirdető a userek preferenciáira) a vélt viselkedés egyetlen tulajdonsága

Például: egy autókkal foglalkozó oldalon kizárólag autós témájú reklámok jelennek meg

Hibalehetőség: az idelátogató embereket általában más is érdekelheti, nem csupán az autók.

1. Direkt adatbekérés

Lényeg: direkt módon adatokat kérdeznek a usertől, és ezeket integrálják hasznos információkká.

Megfigyelés tárgya: (a user által megadott adatok) valószínűsített viselkedés.

Adatokat kérnek közvetlenül a felhasználótól. (Pl. regisztrációért hozzájuttatjuk valamilyen kívánt tartalomhoz.) Ilyenkor a felhasználó direkt módon adatokat szolgáltat magáról (kor, nem, lakóhely, jövedelem, végzettség, bármilyen preferencia: mi a kedvenc színe, kajája, stb.), és ezekből homogénnek mondható csoportokat képeznek, amelyek alapján ezek a csoportok jobban célozhatók.

Komoly hibalehetősége az, hogy hamis adatokat ad meg az illető, és emiatt téves következtetéseket vonnak le róla.

2. A tevékenység figyelése

Lényeg: figyelik a user tartalomkezelését (felhasználását), és ezekből készülnek a targetáláshoz szükséges információk.

Megfigyelés tárgya (a user tevékenysége) tényleges, tudatos viselkedés.

A user tevékenységeinek a megfigyelésén alapul, megnézik, hogy milyen szóra keres, mit vesz a webshopban, milyen tartalmakra kattint, és ez alapján vonnak le következtetéseket a user viselkedéséről. Ide sorolnám azt az esetet is, amikor a szemmozgásvizsgálattal felmérik, hogy a netező tekintete hova szegeződik böngészéskor. Fókuszban itt is a tartalom.

Hibalehetőség: kis aktivitású usereketől kevés a beérkező információ, így kisebb pontosságal tudja őket a modell kezelni. Ha sütik alapján történik a userek kategorizálása, akkor a sütik törlsével elvész az adat. Ha IP cím alapján, akkor az egy IP-ről belépő különböző személyek téves következtetésekhez vezethetnek.

3. Pszichográfiai következtetések
Lényege: figyelik a user adottságait

Megfigyelés tárgya: tényleges, nem tudatos viselkedés.

Ide tartoznak az olyan megfigyelések, amelyek a felhasználó által adott nem tudatos jelek gyakorisági elemzésései alapján összeállított pszichográfiai csoportokba sorolja a jeleket adó usert. Ennek egy példáját tudom egyelőre felhozni, ez az egérmozgás vizsgálat alapján történő targetálás. A kézírás elemzéssel azonos módszerről van szó, ugyanis az emberek egérmozgásának a dinamikájából, vonalvezetéséből és egyéb technikai paramétereiből következtetni lehet annak pszichográfiai tulajdonságaira. A témáról bővebben itt lehet találni anyagokat: http://www.algernon.hu/

Például egy az oldalra látogató emberről 99% feletti valószínűséggel, annak megkérdezése nélkül megtudjuk, hogy nőies, vagy férfias típus. Így a nők nem kapnak sörreklámokat, a férfiak pedig intimbetéteseket. Persze ezeknél azért sokkal pontosabb információkat is  kaphatunk a userekről, tulajdonképpen néhány másodperc egérmozgás segítségével.

Hibalehetőség: nem egeret használ a user, vagy akadozó egeret. Rossz az előzetes kutatás, pl. valamilyen mozgástulajdonságot rossz pszichográfiai jellemzőhöz társítanak. Gyakorlati alkalmazása tulajdonképpen még nincs.

4. Kombinált módszer

Lényege: Itt az1-3. scenáriókat megpróbálják ötvözni, előnyeik pozitív hatásait ötvözik, így pontosabb következtetéseket lehet levonni.

Megfigyelés tárgya: vélt viselkedés egy vagy több eleme; tudatos, vagy nem tudatos valós viselkedés.

Hibalehetőség: a különböző hibák egymásutánisága többszörösen rossz következtetésekhez vezethet. Igaz, bizonyos hibák esélyét az integrált módszer szinte teljesen megszüntetheti, pl.: az egérmozgás elemzés segítségével megmondható, hogy egy IP címről hány különböző user lép be a rendszerbe.

Megítélésem szerint a modellek pozitív szinergiáit kihasználó 4. út lehetne a leghasznosabb az online targetálás hatékonyságának növelésében. Persze kérdés, hogy a user mennyire lenne elutasító azzal szemben, hogy megadjon önként adatokat és megfigyeljék a tudatos és nem tudatos tevékenységeit is. Persze mindennek ára van, igazán értékes tartalomért cserébe rá lehet venni a látogatókat, hogy olyasmivel szolgáljanak, ami értékes a médiatulajdonosoknak és a hirdetőknek, ugyanakkor az egyszeri felhasználónak nem kerül direkt módon pénzbe.

Persze ezeknek a modelleknek is ára van, a gyakorlati alkalmazásuknak van költsége, kérdés, hogy melyik módszer/módszerek lesznek a legköltséghatékonyabbak, és ezáltal alkalmazhatóak.

Summázatként persze megemlíthető, hogy TV és nyomtatott sajtó kommunikációban csupán a 0. és a 2. modell alkalmazható, azok is erős fenntartásokkal, ugyanis ezeknek a médiumoknak a reklámozási ingerválasza aránylag lassan változik, illetve a fogyasztójuk nehezebben beazonosítható, mint az online reklámpiac célpontjai. A TV és print médiaköltés a Magyar Reklámszövetség adatai alapján a médiaköltések 73,5%-át vitte 2008-ban Magyarországon, a különféle targetálást pontosító módszerek között mazsolázó online pedig 10%-ot. Persze az arányok idővel változnak, szerintem nem kérdés, hogy melyik irányba.

Wikipedia, extralight reklám, extrastrong hatékonyság

Saját tanúsága szerint a Wikipédia, mint a XXI. század egyik online etalon ötlete 266 különböző nyelven kápráztatja el a netes nagyközönséget, akik 12 milliónál több szócikk között mélyedhetnek el a tudás elektronikus tárházában. De mi látszik belőlünk, magyarokból?

Nos, a magyar nyelvű szócikkgyűjtemény 2009 augusztusában a szócikkek száma alapján a 17. helyre került. Figyelembe véve azt, hogy a magyar nyelv egy indiai és egy kínai nyelv/nyelvjárás közé ékelődve a világ 57. legbeszéltebb nyelvének számít a maga 14,5 millió "userével", akkor ez figyelemre méltó.

Persze ezt szinte kizárólag csak a magyarok értik... Mi a helyzet a külföldi oldalakon való megjelenéssel? Sajnos pontos számokat nem tudtam szerezni, de egy kis empirikus kutakodás után azért az előbbi mosoly lebiggyedhet az arcunkról.

A nagyon basic dolgokról, pl. Magyarország, Budapest egészen sok nyelven van értékelhető bejegyzés, de sok országimázs szempontból kiemelkedő témakörről csak angolul léteznek bővebb bejegyzések.

A magyar turisztikai szektor évről évre zsebkendővel törölgeti könnybelábadó szemét, hogy kicsiny országunkba egyre kevesebb vendégéjszakát töltenek a külföldiek. Az önérzet akkor is beleszalad Tarzan tenyerébe, amikor a Lajtán túl valaki belegabalyodik a Budapest-Bukarest tévesztés örökös paradigmájába.

Nos, a nagy helyzet az, hogy Magyarország 2. és 3. külföldiek által legkedveltebb desztinációjáról sem találunk túl sokat, ha külföldiek vagyunk. Hévíz (2.) pl. angol, német, francia, és orosz használható cikkel bír, a magyar turizmus által becélzott olaszok, skandinávok, beneluxok tulajdonképpen sehol sincsenek... Hajdúszoboszlóval hasonló a helyzet...

Pécs, Európa 2010-es (autópályákat és tisztességes vasúti közlekedést feltehetően majd nélkülöző) kulturális fővárosának látnivalói is elég gyéren szerepelnek. A magyar kötődésű Nobel-díjasok, festők és műveik, a magyar múzeumok mind mind szinte némák a valutát hazánkba gurigató külföldiek előtt a Wikipédián.

Persze a wiki nem reklámfelület (dehogynem), nem lehet rajta PPC kampányokat futtatni, nem lehet bannereket kitenni, de tulajdonképpen egy letisztult, nem reklámízű PR tartalmat minden további nélkül le lehet rajta közölni. A forrásoknál, sőt, sok esetben egy-egy infoboxban átkattintható webcímeket adhatunk meg, amelyek elvezethetnek az általunk kínált tartalomhoz, az ott fellelhető szolgáltatáshoz (múzeum, kiállítás, város, stb...).

Hogy etikus lenne-e esetleg tudatosan ráfeküdni bizonyos idegen nyelvekre, és értékelhető tartalmakat létrehozni azokon, akár a magyar turizmus érintettjei által szponzorált wikipédistákon keresztül, vagy magánemberként önszorgalomból, azt döntse el mindenki magában!

Egy biztos, a Wikipédia a világ egyik leglátogatottabb online tartalma, amely extra marketing budget nélkül kínálja magát szuperhatékony médiafelületként. El kellene engedni a szemet dörzsölgető zsebkendő szélét, és el kellene kezdeni kopácsolni a billentyűzeten valami értelmes dolgot...